Terhesgondozó szakambulancia

Ez jutott nekem a múlt hétre. Ott voltam gyakorlaton. 
Reggel 8-ra kellett menni. Vittem a szokásos fél literes Princesse pékséges kávémat, mert anélkül nem élet az élet. 
Kati vitt be és navigált el, bemutatott az ott dolgozóknak, aztán ő ment a suliba és ott maradtam "egyedül". Eddig ilyen nem volt, vele voltam mindig. 
A főnővérrel már előző héten beszéltem, nagyon aranyos nő. Reméltem, hogy a többiek is azok lesznek, szerencsére nem csalódtam, itt mindenki kedves volt és nagyon segítőkész.
Megkérdezték mit tudok, mire mondtam, hogy szerintem semmit. Aztán beugrott, hogy vérnyomást tudok mérni és a vizelettel sem lesz nagy gondom, a vegyszereket és a használatukat ismerem, meg a stixet is. Ennek már örültek. A vérnyomásmérő pocsék volt, nem lehetett felpumpálni, vagy ha mégis akkor a higanyszál őrült tempóban zuhant lefelé. Mondtam, hogy én tudok vérnyomást mérni, de ez nem vérnyomásmérő, ezzel nem fog menni. A főnővér intézkedett és egy órán belül kaptunk egy újat. Szuper volt, ez nem eresztett, normálisan fel lehetett tenni, fel lehetett pumpálni, működött a szelepe. Egész magabiztossá váltam. :) 
Megmutatták, hogy melyik karton hova kerül, mikor mit kell csinálni. 
A CTG-t is megmutatták, hogy hogy kell feltenni, és hogy kell használni. Kb. 10 órára eljutottunk odáig, hogy tulajdonképpen enyém volt a hátsó rész. Én küldtem őket a mosdóba, hogy adjanak le vizeletet, majd mértem a vérnyomásukat és feltettem őket CTG-re is. Közben beszélgettem is a kismamákkal, nagyon jó hangulat volt ott. 
Amikor másodjára mentem már szinte csak én voltam hátul, onnantól egyedül intéztem mindent. Persze a segítség ott volt, ha valami gáz lenne, és ha valamiben nem voltam biztos, akkor kérdezhettem, mindig türelmesek voltak velem. 
A hívót is én kezeltem, én döntöttem el, hogy mikor kit hívok. Feltettem a kismamákat CTG-re, majd hívtam a vizeleteseket is, meg akinek vérnyomást kellett mérni. Ha nem volt jó a CTG elmondtam, hogy mit csináljon (sétáljon, egyen-igyon....), aztán visszahívtam és megismételtük. A kismamák is nagyon aranyosak voltak, 1-2-vel biztos találkozom majd a szülőszobán. 
Mindenesetre nagyon magabiztossá tett az a pár nap/óra ott, holnap újult erővel vetem be magam a Klinikára, holnap a nőgyógyászatot kezdem. :) 

Sulis hét

A félév második konzultációs hetén is túl vagyunk! 
kicsit aggódtam, mert Bibi sokat nőtt az előző hét óta és az érdeklődése meg a hangja is nagyobb lett. 
Katinak köszönhetően egész jól megoldottuk a helyzetet. :)
Kedden szerencsére csak angolra kellett mennem. Előtte voltunk Dévényen, nagyon megdicsérték, ügyes volt. Már csak 1x kell menni, aztán hosszabb szünet következhet.
Katival találkoztunk a Mammutnál, és onnan elsétáltunk a Nyugatihoz. Bibi végig aludta az egészet. Aztán a suliban evett és pont órán kellett volna aludnia. Ezt most nem tette....
Egy olyan teremben voltunk, ahol jó nagy asztalok voltak. Rátettem egy pokrócot, és ott játszott előttem. Megtanult forogni, így egy kicsit nehezebb volt fele, folyton gurulni akart. 
A vége felé nagyon kiborult, álmos volt, de a neonfénytől és a melegtől nem bírt elaludni. Amint vége lett az órának kimentünk és már durmolt is. 
Szerdán bementünk a suliba ebédelni és a beadandó dolgozatokat leadni. A suliban nagyon jó a kaja, imádok ott enni. Lassan szólni fogok, hogy kéne egy etetőszék oda, mert többször látok ott gyereket és semmiből nem tartana egy etetőszéket is betenni.
Ebéd után átsétáltunk a Klinikára, mert ott volt óránk a tanteremben. Óra előtt lementem megbeszélni, hogy hol fogok öltözni majd a gyakorlat alatt.
Amíg én órán voltam Kati vigyázott Bibire, aki megint nem volt túl jó passzban, nem akart aludni. Végül Kati levitte a pincébe, ott jó idő volt és senkit nem zavart az esetleges ordítása, el is aludt. 
Csütörtökön nem mentem suliba, mert csak egy angolra kellett volna, de nem akartam pusztán ezért megint beutazni és egyet lehet hiányozni. Reggel az Ikeában találkoztunk Katival, ott reggeliztünk, aztán én vásároltam, mert a fiúk szobáját csináltuk meg. Majd ha egyszer rend lesz le is fényképezem, tök jó lett! 

Pénteken Kati jött ki hozzánk, reggeliztünk, majd együtt bementünk a suliba. Szülészet gyakorlat volt, az első óra aminek haszna volt a héten.  Először megtanultuk a Leopold-műfogást (kitapogatni, hogy hogy fekszik a baba), majd megtanultunk szívhangot hallgatni. (Ez nagyon jó volt, mert a gyakorlaton a terhesambulancián ctg-ket kellett csinálnom, de erről a következő írásban lesz szó.)
Ezek után megtanultuk a méhnyak és a méhszáj vizsgálatát. 
Az is jól sikerült, elsőre fura volt, hogy mit kell érezni, de egy idő után nagyon belejöttem. :)

Ezalatt Kati elvitte sétálni Bibit, aki útközben el is aludt. Visszahozta a suliba és a gyakorlati teremnek az erkélyéhez toltuk, így a friss levegőn aludt, míg én tanultam. 
Aztán amikor felébredt Kati öléből vizsgálódott, nagyon jól viselkedett, egy hanggal sem zavarta az órát, csak ült és nézelődött. :)
Utána szerencsére nem volt már óra, így ez a hét is letudva!


Hétvégén pedig megcsináltuk a fiúk szobáját. Rien adott rengeteg ötletet, így az emeletes ágyból kuckót csináltunk árnyékolókkal, bentre kaptak lámpát a falra és elkészült Marci íróasztala is, hiszen szeptembertől ugye megy az iskolába!

Kedden be is írattam, 2,5 órát várakoztam, de a végén csak bejutottam, pedig másfél óra után el akartak minket küldeni. De nem hagytuk magunkat! 
Így most már végleges és hivatalos, hogy Marci szeptembertől elsős lesz német nemzetiségű két tanítási nyelvű tagozaton! :)

Húsvétkodás

Jaj, azt sem tudom, hogy hol kezdjem.....

Bibi szerencsére vasárnapra kilábalt a kruppból, így szervezhettük a Húsvétot. 
Vasárnap itthon voltunk, egész nap takarítottunk, pakoltunk, hogy délután jöhessen a nyuszi. :) Hozzánk vasárnap szokott jönni a nyuszi, mert hétfőre mindig programunk van, azt a napot Rienéknél töltjük.
Elkészítettem már előző nap a Húsvéti ebédet. A mennyiség megtévesztő, ugyanis itt mindent kitettem az asztalra, ebből ettünk, de aztán jött Balázs (Rien férje) és az egészet elvitte hozzájuk, hiszen másnap ott várták a lányok a locsolókat. Megint kicsit túlzásba vittem a készülődést, de a végére azért minden elfogyott.

Csináltunk "sonka"tálat, amin csülök volt, de így is elég mutatósra sikeredett, csináltam majonézes-hagymás krumplisalátát, kaszinótojást, tojássalátát és franciasalátát. Perszer kisebbik fiam egy üres zsömlével is beérte, ő mást nem is evett. Marci azért már bátrabb volt, ő szinte mindent megkóstolt. A franciasaláta a kedvence, de hajlandó volt mást is megkóstolni végre.

Aztán megcsináltuk a szokásos és hagyományos Húsvéti csokis kalácsot. Marci születése óta ez minden évben ott van a Húsvéti asztalon. Rienéknek is én csinálom, így több kalács is készült. Megint nagyon finom lett, foszlós a tésztája és finom csokis a közepe. 

Ebéd után elmentek aludni, én pedig jó nyuszi módjára elkezdtem összekészíteni az ajándékokat. A fiúk nagyon készültek, festettek tojásokat is.
Marci kék tojásokat csinált, míg Domi narancssárgákat. Abigél nevében is csináltak tojást, majd beletették az addig üres összekészített kis fészekbe, hogy majd a nyuszi elviszi. :)
A nyuszi "el is vitte" és hozott helyette finomságokat. Hatalmas volt az öröm ébredés után.

 

 A legkisebb húsvétváró :)

Hétfőn reggel arra ébredtem, hogy a fiúk rámrontanak és elkezdenek verset mondani. Hirtelen azt sem tudtam milyen nap van és hol vagyok. :D  Marci elmondta a locsolóversét, majd meglocsolt. Domi nem volt hajlandó. Aztán Marci megkapta a locsolásért a Pókemberes tojását, erre Dominak is meg jött a kedve a locsolkodáshoz. 

Aztán öltöztünk és ment mindenki a "dolgára".
A fiúk elindultak locsolkodni, először Regináékhoz mentek. Már az oviban leszervezték, így nekünk szülőknek sok beleszólásunk nem volt a dologba. 
Persze tojás és csoki mindenhol járt a locsolkodásért.
Utána az ikrekhez mentek, sajnos ott nem készült fénykép. Kicsit játszottak, majd jöttek hozzánk.

Mi eközben bibivel átmentünk Rienékhez. Ott vártuk a locsolókat, akik jöttek is szép számmal. Aztán az én fiaim is befutottak. :) Volt locsolkodás, ajándékozás, játszás, evés és ivás. Szokás szerint megint nagyon jól sikerült! :)

Az elején még szégyenlősködtek, de aztán locsolásért a végén járt a puszi is. :)

 A nyuszitorta volt a kedvenc!

 Gyerekhalmozó.... :D

 Domi Mirával játszott

 Megkapták a tojásokat és a saját készítésű tojástartó nyuszit :)

 A csajok :)

30 éves lettem én....

Kisiskolás koromban azt hittem, hogy a 30 évesek öregek, kiskosztümös anyukák. Én nem vagyok sem öreg, sem kiskosztümös anyuka. Szerintem igazából még fel sem nőttem....

 Anya tortája! :)