2010. szeptember 29., szerda

Vérvétel

Megint volt egy álmatlan éjszakám. :( Tegnap tanácsadáson voltunk Domival és nagyon sápadtnak ítélte a doki.. Kérdezte, hogy nem akarom-e elvinni egy vérvételre? Mi erre a helyes válasz? Nem akarom, de elviszem. Megkaptuk a beutalót és ma reggel 6:30-kor már keltettem is, hogy menni kell. Nagy szerencse, hogy sikerült úgy "nevelni", hogy ébredés után még legalább egy órát játszik csendesen az ágyában és utána kezd el csak sikongatni, hogy mostmár nézzen felé valaki és talán enne is valamit. Ennek ma nagy hasznát vettük, mert éhgyomri vérvétel volt. Domi kapott pár korty vizet és már indultunk is. Szerencsére különösebben nem hatotta meg a dolog. Szerencsére a gyermekvérvételen nincsen méteres sor, így rögtön bekerültünk. Nővér néni - aki egyébként ritka kedves és gyerekbarát :) - tövig nyomta a tűt Domi karjában, aki csak ült az ölemben és nézett. Aztán mondta neki, hogy sírni kéne baba, mert így nem jön a vér. Na, erre el is sírta magát és szépen megindult a vér is. Gyorsan túl voltunk az egészen, kint megetettem és tartottam a kis pamacsot a kezén, mert a vér nem akart elállni. 15 perc után végre elindulhattunk haza. 
Itthon egész nap a körmöm rágtam - képletesen -, hogy ne legyen semmi baja, ne mutasson semmi rendellenességet a vérkép. Józsi ment a leletért délután, én már az ájulás szélén álltam.
Azt tudni kell, hogy május körül voltunk már vérvételen anaemia gyanú miatt, akkor a 9-es alsó határ vas helyett Dominak 3 körüli lett. A trombocytája - ami többek között a véralvadásban játszik szerepet - viszont az egekben volt. 500-ig normális, neki 700 körüli érték volt. Tehát azért volt mitől félnem, főleg, hogy a vérzése sem állt el könnyen.
Na Józsi megszerezte a papírt és az én anaemia gyanús gyermekemnek szinte túl sok a vasa és a vörösvérteste. Még határértéken belül persze, de már közelítve a felső értékhez. Hát ennyit arról, hogy vashiányos és vérszegény. Rögtön el is vitte Józsi a dokihoz, aki közölte, hogy ilyen szép vérképet már régen látott és még mindig nem érti, hogy Domi miért ilyen porcelánbaba. :) Nekem meg hatalmas kő gördült le a szívemről, hogy nincs semmi baja. :)

Tegnap meg is lett mérve, 9950g és 80 cm. 10 kiló volt pont, de mondtam, hogy tessék levonni a textil - és a sima pelenka súlyát! :D

Gyermeklogika

Leírom a szereplőket először is, biztos ami biztos. Anna-Peti-Gergő mesekönyv, Rien (Domi keresztanyja) és Anna aki Rien kislánya és egyidős Marcival.

Ma este Marci mesélt nekünk. Megkapta még Domi születése előtt az Anna-Peti sorozatnak azt a részét, aminek a címe Kistestvér érkezik. Már akkor is nagyon mozgatta a fantáziáját a dolog, de mára csúcspontjára jutott a történet:

Apa és akkor majd meséld el azt a részt, amiben az van, hogy Anna anyukája megette az Annát, de nem a Rieneset, hanem a sajátját és nagy lett a hasa, mint mikor anya megette Domit mielőtt született. És nagy volt a hasa, mert benne volt Domi és Anna anyukájának is nagy volt a hasa, aki nem a Rien. És apa, neked is nagy a hasad....

Na ezt rakjátok össze! :D A logikát értem, de lassan úgy látszik el kell beszélgetni ovis szinten erről a dologról. :)

2010. szeptember 26., vasárnap

Családi nap

Ez volt a program szombaton az oviban. Már legalább 2 hete tudtuk, hogy lesz. Ment is a szervezkedés. Arról szól ez a nap, hogy a szülők együtt bográcsoznak, ismerkednek egymással (kiscsoportban persze) és a gyerekeknek rengeteg programot szerveznek. A mi csoportunkban paprikás krumpli volt kiírva. Szépen el lett osztva, hogy ki mit vesz. Miénk volt a fűszer és az olaj. Itthon még sütöttem egy nagy csokis-meggyes kuglófot, mert meghazudtolnám magam, ha süti nélkül állítanék be egy ilyen eseményre. :)
Szerencsére az idő nagyon szép volt szombat reggel, csak Józsi volt lázas-taknyos, így megszületett a döntés, hogy számunkra ez nem családi nap lesz, hanem anya-Marci nap, mert ők itthon maradnak Domival. Nem is baj, Domi lehet nyűgös lenne ott egész nap, bár mindig ilyesmit feltételezek és mindig meglepődök rajta, hogy ő egyátalán nem ilyen és mennyire alkalmazkodó. :) 
Hát a szervezésen lesz mit javítani, de van még rá elég időnk. Ugyanis reggel mikor megérkeztünk akkor szintén jött egy anyuka és ott álltunk ketten a bográcsnál és mind a ketten a fűszereket és az olajat vittük. Mert ugye arról volt szó, hogy minden ki van osztva legalább két embernek, hogyha az egyik nem jön el, akkor se legyen hiány semmiből. Na ott álltunk és néztük egymást, merthogy főzni azt nem tudtunk elkezdeni. Marci eközben az udvaron található nagy játékbuszban volt, megjegyzem ő egész végig ott volt szinte, úgyhogy nem volt vele gond, el tudtam menni főzni. Akkor bizonyosodtam meg abban, hogy egyedül hagyhatom, mikor először jött oda a bográcshoz, hogy pisilnie kell. Tudta, hogy hol keressen, ha baj van, innentől kezdve engedtem had menjen arra amerre szeretne. 
A program nagyon jó volt, szerintem megérte az 1500.- -os belépőt.
Volt pónilovagoltatás, arcfestés, lufihajtogatás, állatbemutató, bábszínház, ugrálóvár, horgászat.... Én minden ki szerettem volna próbáltatni Marcival, de ő szinte csak buszozni szeretett volna. Azért elindultunk - lesz ami lesz alapon - és én lepődtem meg a legjobban, mikor pl. felült a pónira. Már több olyan rendezvényen voltunk, ahol volt ló vagy póni, de eddig egyszer, amikor Rienékkel volt a Nemzeti Vágtán akkor ott ült fel a lóra, de amint elindult a paci le kellett róla szedni. Itt most annyi kikötése volt, hogy csak a barna lóra ül fel. Szerencsére az előttünk ülő kisfiú meg a fehéret nézte ki magának, így "elboltoltuk" a lovakat. Marcit még csak fogni se kellett peckesen lovagolt. :) Aztán mentünk tovább. Az ugrálóvár nem érdekli, nem szereti. Nem értem miért, a bölcsiben is régen úgy kellett rávenni, hogy menjen be, most egyátalán nem akart. Utána következett a horgászat. 4 halacska kifogásáért járt egy ajándék. Ilyen mekis happy meal ajándékok voltak,  Marci nagyon-nagyon örült neki! Onnan visszamentünk a busz felé, ahol volt állatbemutató. Na az őt annyira nem érdekelte, engem annál inkább. :) Egy egérrel kezdődött, ez tényleg nem volt olyan érdekes, de aztán előkerült a nyest, a menyét, majd a róka és a borz, végül egy "cirkuszi mutatványos" kutya. Marci a buszból nézte, onnan nem mozdult el többet. :) Akkor végre megérkezett az összes hozzávaló a krumplihoz és elkezdtünk krumplit pucolni, vágni, főzni, igazi jó bográcshangulat lett. Közben megjöttek a bábszínházasok. Kimentem, hogy szóljak Marcinak, hogy kezdődik, de ő már Csabival és Bendegúzzal a 4. sorban ült és kacagott a mesén. Nagyon büszke voltam rá, fura érzés volt, hogy ő már ilyen nagy és önálló.
Hátravittük a csoporthoz a paprikás krumplit - kétfélét csináltunk, egy gyerekbarát és egy felnőttbarát (csípős) változatot - és vártuk a mese végét. Addig terítettünk. Aztán jöttek a gyerekek és megkezdődött a közös evészet. :) 
A szervezésen lesz mit javítani, mert se fakanalunk, se tányérunk, se kanalunk - és még sorolhatnám - nem volt, még szerencse, hogy legtöbben itt lakunk a környéken és a Tesco is csak 3 utcányira van. Az óvónők és mi is újak vagyunk még ebben a témában, úgyhogy majd a következő biztos jobban lesz szervezve a részünkről. 
Délután 3-ig tartott a buli, akkor be is borult, úgyhogy hazajöttünk. Marcinak is és nekem is nagy élmény volt a szombati nap, nem bántam meg, hogy elmentünk és alig várom a következő ilyen közös programot. Talán novemberben lesz, mikor karácsonyra készülünk közösen a gyerekekkel. :) 

2010. szeptember 17., péntek

Képek

Most láttam először ásítani :)


Remélem mindig így lesz :)
Anna nálunk aludt


Rosszcsont

Marcival megint elkezdtük az immunerősítő rybomunil kúrát. A pulmonológus már augusztustól szerette volna, én csak most kezdtem el. Remélem nem túl későn. Tegnap kicsit köhögött, ma már nagyon. Szerencsére hétvége jön. Megy ma anyuhoz, ott majd kúrálódik. :) 

Az én visszahúzódó és félénk fiamnak az oviban úgy tűnik kinyílt a csipája. Nem kellett neki sok, pontosan elég volt neki két hét. Zsuzsi néni panaszkodott rá, ill. ahogy Józsi mondta, a iskolás lenne akkor most írtak volna be az ellenőrzőjébe. Napközben nincs vele semmi gond, csak éppen aludni nem akar délben. Még ez sem lenne baj, de a többieket sem hagyja. Mindig talál magának valakit, akivel rendetlenkedhet, az óvónők már nem tudják, hogy hova fektessék. Szerintem egyedül az udvarra és akkor nem lesz baj. Tegnap állítólag valami plüsslovakat dobáltak alvás idő alatt Csabival, múltkor meg Petrával ébresztettek fel mindenkit. És még állítólag szemtelen is volt. Na szép, most el kéne vele beszélgetnem erről. Én megpróbáltam, érveltem azzal, hogy apa-anya szomorú, ha így viselkedik, beszéltünk arról, hogy mit szabad és mit nem, de semmi nem hatott, aztán bedobtam a Mikulás adumat, lehet ez bejött. Most nagyon jól viselkedik, mert őt látja a Mikulás és nem fog neki ajándékot hozni, ha olyan rossz lesz, mint tegnap. Kíváncsian várom, hogy megjegyezte-e, vagy ez is csak egy pillanatig - na jó, egy estig - tartott?

2010. szeptember 14., kedd

Babakocsi és a többszörös másnap

Jó régen nem írtam, be kell vallanom, lusta vagyok. Mindenhez. Pedig sok minden történt. Először is, vettem egy babakocsit. Elvileg. Gyakorlatilag meg nem kaptam meg. Megrendeltem a boltból, majd jöttek az ígérgetések, hogy mikor lett feladva és mikor érkezik, és persze sosem érkezett meg. Szerencsére a pénzem visszakaptam, de több, mint egy hét bosszúságot okozott ez nekem, mert közben meg eladtuk a másik babakocsinkat, így nem nagyon tudtam itthonról kimozdulni, mert csak a pici ernyőkocsink volt és abban ugye Domi nem tud aludni, így egész napos programokat esélyem sem volt szervezni. Meg ugye itthon ültem és vártam a kocsit minden nap. Végül szerencsére vissza kaptam a pénzt, így kezdődött a kocsikeresés elölről. Tegnap meg is vettem a kocsit, ám ma ért a meglepetés - tegnap még nem tűnt fel - hogy nem a legkényelmesebb tolni, mert a tolókar nem állítható és alacsonyan van hozzám képest. Úgyhogy ha valakinek kell egy Chipolino omnia 3 babakocsi - használtan vettem - az jelezze, hátha megegyezünk! :)
Ő az, csak a miénk használt, bár cseppet sem látszik rajta
Na aztán volt más is! Rien - ennek örülni fog, hogy leírom :) - 30 éves lett és Balázs meglepi bulit szervezett neki. Anna jött hozzánk szombaton és Józsi volt itthon a 3 gyerekkel. Őt avattuk a nap hősévé. :) Én átmentem délután Rienékhez, szépen megterítettünk, sütöttem sütiket és készültek szendvicsek. Egy kollégánk elhívta otthonról így szabad volt a terep. Aztán hazajött és jól meglepődött. Úgy volt, hogy én 8 körül hazajövök, de Józsi azt mondta, hogy akkor már felesleges, maradjak és bulizzak. Na ezt nem kellett volna. :D Maradtam és buliztam. Előkerült a pálinka és a felnőtt activity. Úgy az 5. pálinka után már inkább csak mutogattam, a beszéd nem volt az erősségem. Úgy látszik öregszem, mert anno meg sem kottyant egy ilyen italozós buli, bezzeg most! Annával aludtam, ami azt jelentette, hogy nem sokat aludtam, mert szegény kicsit nyugtalanul aludt éjszaka, így én semmit se. Másnap Józsi délben hazavitte én meg közben egyre rosszabbul voltam. Fejfájás, hányinger, álmosság, gyomorgörcs. Én szültem két gyereket, úgyhogy nyugodtan mondhatom, az semmi volt ehhez képest. Valószínűleg azért, mert azoknak 2,5-3 óra alatt vége volt, míg én 2 napig küszködtem ezzel most. Borzasztóan rosszul voltam, vasárnap 1 kiflit bírtam megenni, hétfőn már egy kis főzeléket is. Az tény viszont, hogy fogytam. :) Mára tértem magamhoz, de azt hiszem egy jó darabig nem bulizom, nem iszom és főleg ha azt ígérem, hogy hazajövök 8-kor akkor hazajövök 8-kor. :)

2010. szeptember 5., vasárnap

Rohan az idő....

Annyira fura, mikor Domira olyan ruhát adok, amit Marci is sokszor hordott. Akaratlanul is hasonlítok. Nem hiszem, hogy csoda lenne, az alábbi képek láttán. :)

Marci 14 hónaposan
Domi 9 hónaposan
Marci
Domi

És a MOST!

2010. szeptember 2., csütörtök

Ovis lett!

Hát eljött a mi életünkben is a következő mérföldkő. :) Óvodás lett a nagyobbik fiúnk. Én még nem tértem magamhoz a sokktól, hogy már ilyen nagy. :D
Szeptember elsején reggel 8-kor léptük át az óvoda ajtaját. Már az fura volt, hogy nem kell 1 órát utazni, mint anno a bölcsibe, hanem kényelmesen és gyalog 3 perc az út. Megismerkedtünk az aulával, körül néztünk kicsit a folyosón, majd bementünk a csoportszobába. Szép lassan jöttek a gyerekek. Mi szülők kaptunk egy kb. 5 oldalas kérdőívet a terhességről, hátasságról, családról, lakásról, betegségekről.... Szinte csak azt nem kérdezték, hogy melyik nap fogant Marci. :) Ezzel bő egy óra alatt végeztem is. Közben Marci megreggelizett és én éreztem, hogy eljött a kávé ideje. Szerencsére másik 3 anyuka is így érezte, ezért elköszöntünk a gyerekektől és elmentünk a sarki ABC-be kávét inni. Majd ha már így belejöttünk a mászkálásba akkor az új bútorboltot is megnéztük. Mire visszaértünk 10 óra is elmúlt. Marci csak játszott egy nagy autóval. Összeismerkedtem a gyerekekkel, anyukákkal, jó kis banda lesz szerintem. A gyerekek is agyon helyesek és az anyukák is. Eddig nem, találkoztam olyannal, akivel ne lehetett volna normálisan beszélgetni. Szerintem ez igen nagy szó. Tegnap már ebédet is kaptak, aztán hazajöttünk. Ma reggel már tudta, hogy hova megyünk. Bevittem az oviba, elköszöntem és hazajöttem. Már senki se maradt bent. Egy anyuka sem. Volt egy kis majdnemsírás, de szerencsére ennyi. Mikor érte mentem pont ült az asztalnál és épp repetát kért az ebédből. :) Már barátja is van és ennek nagyon örülök. :) Hazafelé megvárták egymást és fogócskáztak, játszottak. Remélem jóban lesznek, mert nagyon szimpatikus család. Holnap már ottalvós nap lesz. Kíváncsian várom, hogy hogy vezi ezt az akadályt. Mivel mondtam neki, hogy Márk is bent alszik ezért úgy döntött, hogy akkor ő is. A Tescoban kinézett valamelyik nap egy pici lila autót, ma megvettem neki, mert olyan büszke voltam rá. Pedig nem szoktuk így jutalmazni, de tényleg nem bírtam ki, hogy most ne tegyem meg. 

Ezzel egyidőben itthon új napirend lett kialakítva Dominak is. 8-kor ébred és reggelizik - most apával, amíg én viszem Marcit - aztán 12-kor ebédel, 16-kor uzsizik. Ez volt fontos, mert így tudunk majd Marciért menni uzsi után. Már csak délelőtt alszik másfél órát és délután 2 órát. Az esti kis alvás már elmaradt. 19-kor leülünk együtt az asztalhoz vacsorázni é ezt nagyon élvezi. Amikor tegnap elvette a májkrémes kenyeremet akkor döntöttem úgy, hogy ő is akkor és ott fog velünk enni. Tehát akkor megkapja a tejpépét, majd fürdés egyszerre a fiúknak és 20-kor még megiszik egy kis tápszert. 20:30-kor szerencsére már mind a két gyerek ágyban jóllakottan és végre mi is pihenhetünk.... :)

Vajo melyik a nagyobb majom????? :D

Népszerű bejegyzések