Családi nap

Ez volt a program szombaton az oviban. Már legalább 2 hete tudtuk, hogy lesz. Ment is a szervezkedés. Arról szól ez a nap, hogy a szülők együtt bográcsoznak, ismerkednek egymással (kiscsoportban persze) és a gyerekeknek rengeteg programot szerveznek. A mi csoportunkban paprikás krumpli volt kiírva. Szépen el lett osztva, hogy ki mit vesz. Miénk volt a fűszer és az olaj. Itthon még sütöttem egy nagy csokis-meggyes kuglófot, mert meghazudtolnám magam, ha süti nélkül állítanék be egy ilyen eseményre. :)

Szerencsére az idő nagyon szép volt szombat reggel, csak Józsi volt lázas-taknyos, így megszületett a döntés, hogy számunkra ez nem családi nap lesz, hanem anya-Marci nap, mert ők itthon maradnak Domival. Nem is baj, Domi lehet nyűgös lenne ott egész nap, bár mindig ilyesmit feltételezek és mindig meglepődök rajta, hogy ő egyátalán nem ilyen és mennyire alkalmazkodó. :) 

Hát a szervezésen lesz mit javítani, de van még rá elég időnk. Ugyanis reggel mikor megérkeztünk akkor szintén jött egy anyuka és ott álltunk ketten a bográcsnál és mind a ketten a fűszereket és az olajat vittük. Mert ugye arról volt szó, hogy minden ki van osztva legalább két embernek, hogyha az egyik nem jön el, akkor se legyen hiány semmiből. Na ott álltunk és néztük egymást, merthogy főzni azt nem tudtunk elkezdeni. Marci eközben az udvaron található nagy játékbuszban volt, megjegyzem ő egész végig ott volt szinte, úgyhogy nem volt vele gond, el tudtam menni főzni. Akkor bizonyosodtam meg abban, hogy egyedül hagyhatom, mikor először jött oda a bográcshoz, hogy pisilnie kell. Tudta, hogy hol keressen, ha baj van, innentől kezdve engedtem had menjen arra amerre szeretne. 

A program nagyon jó volt, szerintem megérte az 1500.- -os belépőt.

Volt pónilovagoltatás, arcfestés, lufihajtogatás, állatbemutató, bábszínház, ugrálóvár, horgászat.... Én minden ki szerettem volna próbáltatni Marcival, de ő szinte csak buszozni szeretett volna. Azért elindultunk - lesz ami lesz alapon - és én lepődtem meg a legjobban, mikor pl. felült a pónira. Már több olyan rendezvényen voltunk, ahol volt ló vagy póni, de eddig egyszer, amikor Rienékkel volt a Nemzeti Vágtán akkor ott ült fel a lóra, de amint elindult a paci le kellett róla szedni. Itt most annyi kikötése volt, hogy csak a barna lóra ül fel. Szerencsére az előttünk ülő kisfiú meg a fehéret nézte ki magának, így "elboltoltuk" a lovakat. Marcit még csak fogni se kellett peckesen lovagolt. :) Aztán mentünk tovább. Az ugrálóvár nem érdekli, nem szereti. Nem értem miért, a bölcsiben is régen úgy kellett rávenni, hogy menjen be, most egyátalán nem akart. Utána következett a horgászat. 4 halacska kifogásáért járt egy ajándék. Ilyen mekis happy meal ajándékok voltak,  Marci nagyon-nagyon örült neki! Onnan visszamentünk a busz felé, ahol volt állatbemutató. Na az őt annyira nem érdekelte, engem annál inkább. :) Egy egérrel kezdődött, ez tényleg nem volt olyan érdekes, de aztán előkerült a nyest, a menyét, majd a róka és a borz, végül egy "cirkuszi mutatványos" kutya. Marci a buszból nézte, onnan nem mozdult el többet. :) Akkor végre megérkezett az összes hozzávaló a krumplihoz és elkezdtünk krumplit pucolni, vágni, főzni, igazi jó bográcshangulat lett. Közben megjöttek a bábszínházasok. Kimentem, hogy szóljak Marcinak, hogy kezdődik, de ő már Csabival és Bendegúzzal a 4. sorban ült és kacagott a mesén. Nagyon büszke voltam rá, fura érzés volt, hogy ő már ilyen nagy és önálló.

Hátravittük a csoporthoz a paprikás krumplit - kétfélét csináltunk, egy gyerekbarát és egy felnőttbarát (csípős) változatot - és vártuk a mese végét. Addig terítettünk. Aztán jöttek a gyerekek és megkezdődött a közös evészet. :) 

A szervezésen lesz mit javítani, mert se fakanalunk, se tányérunk, se kanalunk - és még sorolhatnám - nem volt, még szerencse, hogy legtöbben itt lakunk a környéken és a Tesco is csak 3 utcányira van. Az óvónők és mi is újak vagyunk még ebben a témában, úgyhogy majd a következő biztos jobban lesz szervezve a részünkről. 

Délután 3-ig tartott a buli, akkor be is borult, úgyhogy hazajöttünk. Marcinak is és nekem is nagy élmény volt a szombati nap, nem bántam meg, hogy elmentünk és alig várom a következő ilyen közös programot. Talán novemberben lesz, mikor karácsonyra készülünk közösen a gyerekekkel. :)