Voltunk tornázni, avagy a huple!

Hétfőn meg is ejtettük az első fejlesztő órát Domival. Marci is jött velünk, mert aznap nem tudta Józsi oviba vinni reggel, én meg ezért nem akartam felébreszteni Domit, így arra jutottam, hogy inkább itthon marad és jön velünk ő is az órára.

12-re volt időpontunk, a lehető legrosszabb. Mert Domi délelőtt már nem nagyon alszik, így általában fél 12 körül ebédel és 12-től alszik. Erre hétfőn nem volt lehetősége, így megpróbáltam délelőtt fél 10-kor letenni aludni. Szerencsém volt, mert nagyon hamar - számára hamar :) - felébredt reggel, így 10 körül el is aludt. 11 után felébresztettem és kapott egy kis tápszert, hogy ne legyen majd éhes. A fejlesztés szerencsére 3 sarokkal arrébb van, így gyorsan odaértünk. Domi foglalkozása előtt játszóház van 0-3 éves korig. Ezt egy kicsit ki tudták használni a gyerekeim, mert fél 12 után már ott voltunk. Marcinak is nagyon tetszett, ő még nem járt ott. Aztán 12-kor vége lett a játszóháznak és csak mi maradtunk ott a foglalkozáson. Először Marci próbálta ki a HUPLE-t, ami egy fantasztikus fejlesztőeszköz! Aztán Domi ült bele és számára a hétfői torna szinte csak ebből állt. Abban forgattuk, labdáztunk vele...stb. Nagyon ügyes volt, egyszer sem borult fel vagy esett ki belőle. Bezzeg Marci! :D Ő túl vadul próbálkozott és esett is nagyokat, de szerencsére ez gumiból van, így nem üti meg magát. Domival még megcsináltuk a home tréning azon részeit, amihez két ember kell. Aztán kicsit Marcira terelődött a figyelem és azt vettük észre, hogy nagyon közreműködő, minden nagyon tetszik neki, mindent nagyon szeretne ő is csinálni, de rettenetesen feszes az izomzata. Na az egyik gyerekem hypotone a másik meg hypertone? De jó nekünk! Ráadásul a tartása sem túl jó. Arra jutottunk végül, hogy Marcinak sem ártana egy pár alkalom, így úgy döntöttem, hogy hétfőnként Marci nem megy oviba, hanem aznap mind a kettőt viszem fejlesztésre. Amúgy is kérdéses lett volna, hogy hogy megyek érte hétfőnként, mert Domit 2 körül tudtam letenni aludni és aludt 5-ig. Azt meg nem szeretném, hogy Marci az ügyeleti csoportba menjen, hiszen itthon vagyok, miért ő legyen szinte az utolsó, aki hazajön. Tehát mostmár két gyerekkel járok egyéni fejlesztő tréningre, hú de jó nekem! :D Azt viszont láttam, hogy Dominak és Marcinak is nagyon tetszett már az első alkalommal is és szívesen mennek és csinálják a gyakorlatokat. Marci mondta is, hogy jöjjünk máskor is. Eddig egyszer volt foglalkozáson, de már ott láttam jótékony hatását. Az én mindenhol visszahúzódó és sírós mimóza fiam számára kinyílt a világ és boldogan ment és játszott és minden feladatot örömmel teljesített! Nagy szavak ám ezek.....