Sebészeti gyakorlat

Mikor megtudtam, hogy oda kell mennem, kissé összeszorult a gyomrom. Erre nem készültem még fel eléggé úgy gondoltam. Féltem attól is, hogy mit fogok én ott látni, milyen esetek jönnek a sebészeti ambulanciára. 
Reggel korán már ott voltam, 7-kor már a rendelésen. Első körben vérvétel volt, megmutatták, hogy hogyan kell megírni a vizsgálatkérő lapot. Ezeket csináltam és "csöveztem", tehát adatokkal én láttam el a vérvételi csöveket. Láttam jó sok mindent, pl. sebtisztítást, varratszedést, kötözést, műtéti előkészítést.... Megmutatták a műszereket és elmondták, hogy mi mire való. 2 napot voltam a sebészeten, abból egy napot úgy, hogy csak ketten voltunk az asszisztenssel, a másik asszisztens szabadnapos volt. Aznap jött egy osztálytársam is, így miénk volt az egyik szoba, az asszisztenssé meg a másik. Az alapokat szerencsére már előző nap sikerült elsajátítani, így mikor az orvos műszereket kért szerencsére már nem estem zavarba. Megmondom őszintén, eddig ez a kedvenc osztályom, pedig ettől féltem a legjobban. Az orvosok jó fejek voltak, tanítottak, segítettek, odahívtak, hogy nézzük meg mi csinálnak. :)


Előző nap lementem a háziorvoshoz a lábammal, mert rettenetesen zsibbad estére. Megállapította, hogy vénapangás van az alsó lábszáraimban és megnézte a 12 éves visszeremet. Kaptam gyógyszert a keringésemre. Jó, így 28 évesen, mi lesz velem 30 év múlva?
A vicc az volt, hogy másnap kezdtem a sebészeti gyakorlatot, rögtön az érsebészeten. A doki szinte mindenkinek azt a gyógyszert írta fel, amit én is kaptam előző nap, így megnyugodtam. Sőt, még meg is nézte az érsebész a lábamat, mondta, hogy ő nem gondolná, hogy hozzá kellene nyúlni. Megnyugtató, hogy látta, bár a háziorvos így egy felesleges kör volt. :)