A másik ok, hogy aug. elején mehettünk volna, akkor volt szabad a ház, de Józsinak aug. 20-ai héten volt szabija, így egy kicsit örültem is, így nem éreztem magam annyira önzőnek.
Viszont lelkiismeret furdalásom volt, amiért Domi idén nem volt nyaralni. Marci volt a mamáéknál 2 hetet, de Domi sehol, így arra gondoltam, mi lenne, ha mind lemennénk Tiszaigarra a mamáékhoz? Csak pár napra egy kis feltöltődés miatt.
Augusztus 20-án délben el is indultunk. Míg mindenki pestre jött a tűzijáték miatt, mi épp a várost hagytuk el.
Természetesen a nyár legmelegebb hetét bírtuk kifogni. A vonatunk 13 órakor indult és persze nem a légkondis fajta. Nehéz volt túlélni az utat, levegő szinte semmi nem jött be. Másfél órát utaztunk ezen a szörnyedvényen, majd átszálltunk Füzesabonyban a másik ilyen katasztrófa vonatra, de azzal csak fél órát mentünk. A gyerekek legalább jól bírták az utat, én már kevésbé.
Domi Tom és Jerry-t nézett, Marci angry birds-el játszott.
Sikerült elkapnunk Tiszafüreden a buszcsatlakozást is, így fél 5-re már a házban voltunk. Nagy megkönnyebbülés volt megérkezni.
Marci úgy viselkedett, mintha el se ment volna onnan, Domi meg egyből otthon érezte magát. :)
Másnap kipihentük az utazást, egész nap a kertben voltunk, a gyerekek játszottak, nekünk meg csak annyi volt a dolgunk, hogy együnk és pihenjünk.
Cilike, Marci cicája
Menni kell a baromfiudvarba ellátni az állatokat :)
Bohóckodás papával
Várják a kenyeres autót. Onnan lehetett vásárolni mindenféle finomságot reggelire. :)
Voltunk a játszótéren is, bár ezt annyira nem szerették, mert meglepően sok gyerek volt ott.
Séta vissza a házhoz a szép új parkon át.
Szép új szökőkút. Imádták. :)
Úgy döntöttünk, ha már eddig eljöttünk nincs lehetetlen a számunkra, ezért szerdán elmentünk Debrecenbe. Fél 7-kor indult a busz Tiszafüredre, onnan fél 8-kor indult a vonat Debrecenbe és kb. 9 körül értünk oda.
Azonnal az Állatkert felé vettük az irányt, már 9-kor is borzasztóan meleg volt. Persze még egyikünk sem járt ott így sikeresen el is tévedtünk. Mert akiket a környéken megkérdeztünk azok mind vidékiek voltak szintén. Azért nagy nehezen, de oda találtunk. :)
Indulás Tiszafüredről Debrecenbe. Thomas a gőzmozdony... :)
Csónakázó tó a Nagyerdőnél
Végre rátaláltunk az Állatkertre
Az első pár állatot még Domi is élvezte
Aztán egyszer csak eltörött a mécses, Domi közölte, hogy minden állat büdös, ezt már láttuk és menjünk innen. Utálta mindig az Állatkertet....
Marci bezzeg élvezte
Macit ilyen közelről még nem láttam. :) Feljött abba a szűk kis ketrecbe enni. Karnyújtásnyira volt.
Az Állatkert után átmentünk a Vidámparkba, ugyanazzal a belépővel lehetett. Nagyon élvezték, bár nekem az nem tetszett, hogy ha valamire fel szerettek volna ülni, akkor mindig el kellett menni a bejárathoz a pénztárig és ott lehetett jegyet venni.
Sikítva röhögött Domi, pedig elvileg fel sem ülhetett volna nélkülünk. :)
Marcival voltunk kisvasútazni is, Domi addig is Kacsavonatozott....
Retró körhinta. Bezzeg ide nem engedték fel Domit egyedül, mert "veszélyes".
És egy kis retró panda jégkrém. :)
Aztán bementünk a belvárosba. Kegyetlen meleg volt. Megkerestük a buszpályaudvart, mert haza már nem vonattal mentünk. Busszal jobb volt a csatlakozás Füreden. De legalább keresztül mentünk Hortobágyon, sosem jártam még arra. Kicsit olyan nevadai fílingje volt, csak mentünk a pusztán órákon át. Se egy fa, se egy állat, se semmi.
Cilike is kipihente magát
Folyton segítettek a ház körül. Este Marci egyedül hajtotta be a csirkéket. :)
Papa szerzett egy gokartot :)
Rendületlenül segít. :)
Cilike is be lett fogva
Mindannyian a robiban, indul a munka!
A kenyeres kocsi. :) Marci egyedül vásárolt, már ismerte a srác. Meg is rendelte a másnapi péksütiket. :)
A jövő ifjú kis tehetsége.
Pénteken ott hagytuk a gyerekeket a mamáéknál, mi meg kettesben Józsival elmentünk Tiszafüredre kicsit nézelődni. Furcsa volt kettesben lenni, nem is tudom mikor volt ilyen utoljára. Reggel korán már elmentünk, és csak délután mentünk haza. Kicsit mi is kikapcsolódtunk a gyerekek nélkül.
Aztán délután már csomagoltunk és szombat reggel korán jöttünk haza. Szerencsére Füzesabonyban egy légkondis piros vonat jött. Viszont dugig volt, egymás hegyén-hátán álltak az emberek. Nekünk nagyon nagy szerencsénk volt, mert mikor felszálltunk a 4-es ülésnél volt 2 szabad hely és a másik kettőt meg átadták, mert a következő megállónál leszálltak. Így le tudtunk ülni. Ez kényelmes volt, sőt, kicsit még hideg is.Délre már itthon voltunk a lakásban, hihetetlenül gyorsan eltelt ez az egy hét. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése