Még jó, hogy van egy naptáram, így legalább vissza tudok emlékezni, hogy mi történt.
Hétfőn voltam szülőin az oviban, a beiskolázásról volt szó. Megkaptuk végre a tájékoztatót és a jelentkezési lapot. 11-13 között kell jelentkezni abban az iskolában, amit kinéztünk magunknak. Ezen a lapon lehet megjelölni, hogy melyik tagozat érdekel minket első sorban. Gyorsan be is jelöltem az angol tehetséggondozó osztályt. Amikor leadom a papírt rá is fogok kérdezni, hogy milyen lett a felvételije, mi volt az, amin "elbukott", bár vannak tippjeim, hogy hogy lehetett ide bejutni.....
Kedden reggel (mit reggel, hajnalban) mentem a Klinikára inzulinrezisztencia - továbbiakban IR - vizsgálatra. 6.40-re oda is értem, pedig fél 6-kor keltem. Üdítő ezt tudni annak fényében, hogy valószínűleg oda megyek majd gyakorlatra is. 40 percnyire van csak tőlünk. Mégsem lakunk annyira a világ végén.
Kati levette az első cső cukros vért, majd a második cső nem jött le. Megint megszúrt, akkor már jött szépen. Aztán még az ujjamat is megbökte, hogy a cukros itóka előtt nézzünk egy éhgyomri vércukorszintet. A legnagyobb megdöbbenésünkre 7,2 volt az éhgyomri cukrom. Mondta, hogy erre inkább nem itatja meg velem a cukros vizet, mert ott kapok egy hiperglikémiás shokkot. Azért a vért a laborba elküldtük. (Tegnap derült ki, hogy mehetek újra, ugyanis rossz volt a cukormérő, a vénás laboros cukorértékem 5,8 lett, így mehet a vizsgálat és ihatom a cukros löttyöt.)
Józsi hozta be nekem Abigélt, amíg ők utaztak, addig mi elmentünk a Rókusba torokváladékot levetetni a gyakorlatomhoz.
Béla bácsi volt megint, kedves kis fül-orr-gégész. Megint csak udvarolt, az 5 perces torokleoltás legalább negyed óráig tartott. Remélem most már semmit nem találnak benne és intézhetem a eü-könyvet a gyakorlathoz.
Onnan elmentünk Abigélért Katival a Blahára, majd már gyerekkel felszerelkezve Rienhez, mert kaptam egy új telefont ahhoz a kártyához, amin ingyen tudunk beszélni.
Onnan tovább el a Babaszafariba babakocsit venni, de csak nézni sikerült, mert amit szerettünk volna az nem volt, csak a kiállítási darab, azt meg nem szeretném. Így onnan átgyalogoltunk a Brendonba, ott is szupi babakocsik voltak, csak olyan szín nem, amit szerettem volna. Aztán átmentünk a Duna Plazaba, ott a Media Marktban néztünk körül, mert kellett egy új fényképezőgép. Az sem volt, így üres kézzel mentünk vissza a Blahára a kiindulási ponthoz. Ha már ott voltunk bementünk a suliba ebédelni, mert ott a kaja mindig szuper, finom és nem is drága. Abigélt is megkapta ott a tápszerét, majd elmentünk az Astoriára telefont intézni. Tulajdonképpen Pest felét begyalogoltuk és akkor még csak 3 óra volt.
Onnan elindultam haza, de útközben még beugrottam a Media Marktba az Árkádban. Ott végre volt olyan telefon amit szerettem volna és szerencsére olcsóbb is volt, mint a másik helyen, ahol majdnem megvettem. Ennek legalább örültem.
Elmentem a gyerekekért, hulla fáradtan értem velük haza.
De legalább a héten fogytam 2 kilót! Azért ez is valami, már megérte. A térdem viszont rettenetesen fáj, mind a túlsúlytól, mind az örökös mászkálástól.
Abigél rettenetesen jó gyerek, nem hiszem, hogy olyan sok baba ennyire tűri ezt az össze-vissza "rángatást". Vagy aludt a babakocsiban, vagy nézett. Sírás csak akkor volt, ha a nap a szemébe sütött. Irtó jó fej gyerek, nagyon büszke vagyok rá!
Ma megint nekifutunk a babakocsi vásárlásnak, remélem ma már sikerrel járunk. :)
Bibi kapott egy új hintát is, ami ugyanolyan, mint a pihenőszéke, csak hintában. Nagyon bejött neki!
Vasárnap elmentünk Marcival fodrászhoz. Ez volt élete első fodrászos látogatása, eddig mindig én vágtam a haját, de már nagy fiú és "frizurát" szeretett volna. Így hát elmentünk. kérdezte tőle a fordász, hogy milyen legyen, mire Marci közölte, olyan, mint Cristiano Ronaldoé. Ekkor egymásra néztünk a fodrásszal, hogy jó, az vajon milyen? Aztán mellettünk csak kisfiúknak vágták a hajukat, oda néztem, mondtam, olyant! És rámutattam a mellettünk ülő kisfiúra. És mint itthon kiderült mekkora szerencse, az olyan, mint Cristiano Ronaldoé! :)
Hajvágás után elmentünk az Árkádba ebédelni. Ők a mekiben szerettek volna enni, és mivel kb. szökőévente járunk oda ezért úgy voltunk vele, ám legyen.
Azért Domi itt is hozta a formáját.
Kérdeztem mit kér enni, természetesen a válasz az volt, hogy vajas kenyeret. Mondtam itt olyan nincs, jó lesz sült krumpli és nuggats? Persze, csak játékosat (Happy meal). Oké, megkapta, elkezdte enni, majd vádlón megkérdezte: Vajas kenyér nem vóóót? Hát nem kisfiam! Nem volt. :DHajvágás után elmentünk az Árkádba ebédelni. Ők a mekiben szerettek volna enni, és mivel kb. szökőévente járunk oda ezért úgy voltunk vele, ám legyen.
Azért Domi itt is hozta a formáját.
Abigél persze ezt a napot is nagyon szépen "tűrte", ő persze csak otthon evett, ügyesen várt a sorára.)
Próbáltam pár közös képet csinálni délután, de persze igazán jó nem sikerült. Na majd az új géppel!!! :)
Jó kis képek! :)
VálaszTörlésIR vizsgálat nekem is kéne, de olyan macerás, időm meg semmi és az én lábam is nagyon fáj, főleg éjszaka. A túlsúlyra fogom, de nem tudom...