A semmi.....

És ezért nem is írok, mert nem történik semmi. Ihletem sincs, hiszen semmiről nem tudnék írni. De írok, hogy mindenki lássa nem vesztem el, csak nincs témám. 

Kedden levittem Domit a 11. hónapos státuszvizsgálatra és Marcit is a dokihoz. Marcinak meg lett rendelve a kombinált oltás, de még nem érkezett meg, várni kell rá és taknyosan amúgy sem kaphatná meg, kapunk rá külön időpontot.

Domi 10150g és nő mint a gomba. :) Már igazi gyerekes dolgokat csinál, pl. odajön hozzám, megfogja a kezem, megfordítja és beleteszi amit talált. Ezek már olyan összetett tudatos cselekedetek, amik a gyerekekre jellemzőek, nem pedig a babákra. :) 4 hét múlva 1 éves lesz!

Inkább mutatok pár képet, és írok amint lesz miről beszámolni.

 Eszti mamáék naptárat kapnak karácsonyra, és a december hónapra csináltuk ezeket a képeket.

 Duzzogós sorozat. Sikerült lekapni fázisonként a megsértődést :)

Születésnap (Part 2)

Vasárnap megtartottuk Marci igazi szülinapi zsúrját. :) Szombaton suli volt, de hatalmas mázlim is, mert 1-kor végeztünk, így spuri haza sütni-főzni.

3-ra értem haza és nekiálltam legyártani a menüt. Megsütöttem az emeletes fehércsokis-sima csokis-kétpiskótás-szilvalekváros tortát, majd elkészültek a díszes-cukros muffinok, megcsináltam a tojássalátát, a tésztasalátát, és a krumplisalátát, készen lettek a kókusz golyók és úgy éjfélre én is. Józsi még befestette a hajam, mert előző nap kipróbáltam egy új hajfestéket. Na azt nem kellett volna. :D A hajam töve platinaszőke lett, kicsit lejebb kanárisárga és valahol félúton átcsapott répába. És nekem így kellett kimennem az utcára szombaton. Imádkoztam nagyon, hogy a barna befogja, végül én nyertem szerencsére. Józsinak volt egy-két kedves megjegyzése balul sikerült hajfestésemre, de inkább csak a nemlétező bajsza alatt röhögött rajtam csendesen. 

Vasárnap reggel megcsináltam a pizzás csigákat, a virslis hasét és kb. 50 rántott húst paníroztam be és sütöttem ki. Közben elmormoltam több imát is, hogy minden vendég késsen el. :D Először Kriszti és Lilu érkezett meg, Marci egyből kapott egy kék buszt és kirakót. Még reggel mondta ébredés után, hogy valaki biztos hoz neki kék buszt, hát nem rögtön elsőre azt kapott? :D Majd megérkezett Rien és Pali a kollégánk. Épp időben, mert a fasírt, egy csomó süti és az összes innivaló náluk volt. Végre kipakoltunk és volt terülj-terülj asztalkám. 

Megérkeztek Mankáék is Zsomborral. Először minden gyerek egy kicsit szeppent volt, de nem kellett sok, hogy feloldódjanak. A legjobb az volt, ahogyan Lilu pesztrálta és etette Mirát. Talált magának egy élő játékbabát. :) Anna, Zsombor és Marci meg szétszedték a szobát, ebből rögtön levettük, hogy a gyerekek feloldódtak. :D Megérkezett utána Zsuzsi Mikiékkel. Már rég láttam a kisembert, nagyon aranyos volt, irtó jól viselkedett. Igazi társasági lény. :) Marci közben begyűjtötte az ajándékokat, innen egy markoló, onnan egy kirakó, amonnan egy társasjáték. Előkerültek a nagyok - a 4 éveseket értem ezalatt - talpig filctollasan, állítólag tetováltak magukra. Marcinak még a szemgolyója is zöld volt és zölddel ki volt húzva a szeme. Általában nem tartom viccesnek az efféle játékokat, de nem bírtam ki és csak röhögtem rajta. Szerencsére könnyen lejött este a "szép" tetoválás. 

Végül befutottak Pirosék is, kaptunk túrós muffint és Marci betonkeverőt! Ez azért fontos, mert eddig azért nem akart hazajönni az oviból, mert ott van betonkeverő, itthon meg nincs. Már itthon is van! :D Domi annyira nem élvezte a dolgot, hol hozzám bújt, hol az apjához, de letenni nem lehetett. Délután a hangzavar ellenére viszont aludt 3 órát. Nagyon el volt fáradva. Késő délutánig tartott a buli, Rienék mentek el utoljára, de ők ugye "családtagok" így nem gáz, ha fél 8-ig itt vannak. :) Segítettek elpakolni, ami hatalmas dolog volt!!!

A gyerekek jól érezték magukat, remélem ti is. Én igen! Köszönöm nektek, hogy eljöttetek, itt voltatok és részesei lehettetek Marci 4. szülinapi bulijának! Vera neked is, mert tudom, hogy a szándék meg volt és azt is, hogy készültél! ;)

Képek később lesznek, mert halott a monitor, rikító sárga, így nem tudom most őket megszerkeszteni. Jönnek amint lesz másik monitor.

Fogorvos - erős idegzetűeknek

Mára volt időpontom, délelőttre. Mivel Józsi nem tudott itthon maradni ezért Rient kértem meg, hogy jöjjön és vigyázzon Domira. 9-re jött, fél 10-kor elindultunk együtt, hogy Domi a babakocsiban aludjon. Fél 11-re értünk oda, nekem akkorra volt időpontom. Bedobtam a kis cetlimet és szóltam, hogy gyerekkel vagyok és kimennék hozzá. Nagyon jó fej volt az asszisztens, mondta menjek nyugodtan, kijön és szól majd nekem, ha én következek. Nem kellett sokat várnom, szólt, hogy menjek, mert szúrnak először, aztán ugye gyökértömés lesz. Megtörtént, majd mondták, hogy kimehetek Domihoz, szólni fognak. Újra bementem és elkezdte gyökérkezelni, de nekem fájt. Ez nem tetszett a dokinak, úgyhogy át a röntgenbe. Kiderült, hogy egy nagy góc keletkezett, egy időzített bomba a fogam, ettől hullik a hajam és ettől fájt egyre jobban a derekam. Sajnos menthetetlen, nem tömheti be, mert bármikor bedurranhat és feldagadhat tőle a fejem és a panaszaim is egyre erősebbek lesznek. Nem volt más hátra, húzni kellett. Na ott akkor kaptam mégegy adag érzéstelenítőt. Én beszéltem még ott nyugtatóról és altatásról is, de nem vettek komolyan. Aztán beszélgetni próbáltak velem feszültségoldás gyanánt, ez se nagyon ment.

Én (ablakon kinézve): Ott sétálnak a fiamék.

Asszisztens: Mennyi idős?

Én: 11 hónapos

A: Ő van csak, vagy van testvére?

Én: Van 

A: És mennyi idős, hol van most?

Én: 4, oviban.

A: És ő kisfiú vagy kislány? Hogy hívják?

Én: Fiú, Marcell

A: És aki kint sétál őt hogy hívják?

Én: Domi....

Na ez a beszélgetés még sokáig folytatódott így, próbáltak megynyugtatni, de én egyre idegesebb lettem. Majd közölték, hogy na próbáljuk meg! PRÓBÁLJUK? Na itt lettem a legidegesebb? Kérdeztem, hogy egy széttört fogat ki lehet húzni? Válasz: majd menet közben kiderül. Én már félájultan remegtem a székben. 

1 azaz egy órát voltam bent! A fog darabokra tört húzás közben, folyton fúrták és tolták fel az ínyt, hogy hozzáférjenek, de minden csak recsegett, ropogott, borzalmas volt. Az asszisztens fogta a fejem és simogatta az arcom, próbált nyugtatni. Az állkapcsom kb. 20 perc után nagyon elzsibbadt és féltem, hogy összeugrik. Tolták, vonták, húzták, fúrták, feszítették..... Nagy nehezen sok-sok darabban végül kiszedték én meg nagyon megkönnyebbültem. Azt is mondták, hogy mivel kint van a bölcsességfogam az majd kicsit összenyomja a hézagot és nem lesz ilyen csúnya, mint most. :( Mondtam a dokinak, hogy ezek után már fogorvosnál semmitől sem félek, mondta, hogy ezek után már kár is lenne, ennél rosszabb dolgot már ő se nagyon tud csinálni. Több, mint fél éve küszködtem ezzel a fogammal, most ennek vége! Megkönnyebbültem, mert tényleg nagyon rossz volt, de azért csak ott egy lyuk a helyén. Ráadásul 28 éves létemre egy év alatt 2 fogamat vesztettem el. :( Tényleg igaz az a mondás, hogy 1 gyerek 1 fog....

Legyen három?

Józsi: Marci, szeretnél mégegy kistestvért?

Marci: Igen, mégegy olyat, mint a Domi!

Józsi: Nem szeretnél inkább egy lánytestvért?

Marci: De, úgyhogy inkább hozzuk el a Mirát! 

:D

Születésnap (Part 1.)

Na meg volt az első felvonás a szülinapi buliból. Szombaton megtartotta a család, a gyerekes buli sajnos (nem sajnos) betegségek miatt jövő hétre tolódott. Szombat este úgy éreztem, hogy ez nagyon nem baj! Pénteken találkoztunk Riennel és elmentünk az Ikeába reggelizni. Marci középen játszott Mirával mi meg ettünk, kávéztunk, beszélgettünk. Pontosan 13 óráig. Ezzel csak az volt a baj, hogy már rég itthon kellett volna lennem és másnapra tortákat sütni. Így ebből akkor nem lett semmi. Megvártam Józsit, elmentünk vásárolni és este 8-kor nekiálltam a Lúdlábtortának és a Gesztenyealagútnak. Végre két új kipróbált recept, mehet ez is majd egyszer a másik blogra. :) No persze miközben csináltam semmi sem sikerült. A krém folyt, a piskóta nem akart feljönni a másik tortának az alapja nem akart összeállni, én meg akartam sírni. Úgy voltam vele, hogy a család előtt lebőgni kisebb vesztesége az egómnak, mint a barátok előtt, így azt gondoltam ki, hogy jól megetetek mindenkit, hogy a tortára már annyira ne vágyjanak. :D Marci velem aludt éjszaka, hajnali - nekem - fél 8-kor ébresztett, hogy neki szülinapja van és mindjárt jönnek a mamák és keljünk fel. Így tettünk. Begyúrtam 3 pizzára való pizzatésztát. Annyiszor megkérdezte, hogy mikor jön már a mama, hogy nem bírtunk vele és odaadtuk a mi ajándékunkat. Nem hittem volna, hogy ekkora örömöt szerzünk neki. Jó, azt tudtam, hogy örülni fog, de még ugrált is örömében. :) Először megkapta a Mickey-s törölközőt, majd a nagy autópályába építhető garázst. Már nem érdekelte, hogy ki mikor jön. :D 

Esztimamáék fél 10-re, Editmamáék 10-re értek ide. Sajnos fényképezni elfelejtettem. :( A mi ajándékátadásunk meg lett örökítve, de a többi nem Pedig olyan aranyos volt. :) Közben megsütöttem a hawaii pizzát, a mexikóit és a provance-it. Úgy volt, hogy jönnek még más rokonok is, de volt aki beteg lett és volt aki nem ért fel pestre. Domi sikítófrászt kapott a rengeteg - számára idegen - emberektől és felváltva bújt Józsi ölébe és az enyémbe. Amint letettük iszonyatos zokogásba kezdett, nem tudom mi lesz jövő vasárnap 30 idegen között? :D Esztimama hozott rengeteg ennivalót, egész kacsát - hogy lepróbáljam a karácsonyi menüt - töltött paprikát, töltött dagadót és még sok mást. Mi is kaptunk ajándékokat. :) Marci egész nap ugrált, hogy boldog szülinapot neki és az apjának. :D Este alig lehetett lefektetni. 

Ma reggel szintén az Ikeában kezdtünk. Elmentünk reggelizni, mert még mindig tart az akció. Ikea Family tagoknak 50.- a reggeli kávéval és üdítővel együtt. A tányéron volt rántotta, sült szalonna, 2 nagy virsli, vaj és lekvár + kenyér. Hihetetlenül megérte, reggel óta nem ettem, igaz akkor másfél reggelit. :) Vettünk 4 reggelit, üdítőt, kávét, zsömlét, kiflit és összesen fizettem 400.- -ot. Mint minden más ez sem tart örökké, de a jövő héten még igen, úgyhogy élek még a lehetőséggel. :) Marci középen játszott, őt annyira nem hatja meg az evés, nem érzi még az evés örömét. Ezt nem tudom kitől örökölte. :) 

Délután átjött Szilvi - keresztanya - és megkapta Marci tőle is az ajándékát. Kapott BKV-s memóriajátékot - mert ugye buszmániás és ezen még tunéziai is van :) -, kapott a jövő heti bulira Mickey-s papírpoharakat és Micimackós tányérokat és kapott új ágyneműt, mert ő már nagy fiú és neki a nagy paplanhoz és párnához nagy ágynemű is kell. Igen ám, de azt szombaton elfelejtettük neki odaadni, úgyhogy ezt gyorsan pótolni kellett. Így ma is szülinapozott. Keddre, mikor az IGAZI szülinapja lesz tortát viszünk az oviba és vasárnap végre megtartjuk gyerekekkel, barátokkal. :) Na az lesz a második rész. :)

Egy pár képet azért csináltunk. :)

Készülődés

Hosszú egy hetem volt, pedig még csak szerda van. Marci szülinapjára készülünk. Természetesen pénteken lebetegedett, de még így volt a legjobb, mert a hétvégére frissen gyógyult gyerek lesz. Sokkal idegesebb lennék, ha ma kezdődne. Domi is köhög, csúnyán, de kapott hétfőn köptetőt, így mostmár egész jól van. Mondjuk ő már hetek óta ki-be mászik a taknyosságból. 

Keddre Józsi szabadnapot vett ki, mert ajándékbegyűjtő körúton voltam. A rokonság úgy gondolta jobb lesz, ha mindenki nevében én veszem meg az ajándékot. Így elindultam a kerületbe egy helyre átvenni a rendelt árut. Azt hittem közel van, kiderült, hogy nem. Átszállás, ritkán járó busz, szakadó eső és hideg szél. Első lépés reggel 8-kor kipipálva. Onnan be az Örsre, ahonnan tovább a Róna utcába egy másik boltba 2 másik játékért. Innen vissza az Árkádba, mert kellett venni Dominak pelenkát a DM-ben és tápszert a Brendonban, innen meg át az Ikeába, mert Marci új ágyneműt kap. Itt egy kicsit megpihentem, csatlakozott hozzám Rien is. Ettünk, kávéztunk, erőt gyűjtöttünk, majd nekiindultunk bevenni az Ikeát. Persze mindenhol megálltunk, mindent megnéztünk, mindenen elgondolkoztunk. Fél 4-re értem haza a csomagokkal, gyorsan lepakoltam, majd irány a Tesco a bevásárláshoz hétvégére. Szombaton jönnek a rokonok, pizzás party lesz és két torta, mert Józsinak is szülinapja van. Rég voltunk már ilyen sokan együtt, jó lesz. :) Aztán vasárnap jönnek a barátok, azt is már nagyon várjuk. Marci fürdésben méri az időt, mert az alvással csak, neki beleszámít a délutáni is. Ha ő akarja. :D Tehát fürdésben mérjük az időt, még 3x kell fürdeni és jönnek a mamák és 4x kell fürdeni a barátokig. :) 

Pénteken még futok egy kört a maradék dolgokat beszerezni és jön Szilvi, segít takarítani. Most lenne esedékes az őszi nagytakarítás is, úgyhogy ezt most iktatjuk be. Aztán már csak a kajákra kell koncentrálni és a tortákra. erről majd beszámolok.... :)

Vérvétel

Megint volt egy álmatlan éjszakám. :( Tegnap tanácsadáson voltunk Domival és nagyon sápadtnak ítélte a doki.. Kérdezte, hogy nem akarom-e elvinni egy vérvételre? Mi erre a helyes válasz? Nem akarom, de elviszem. Megkaptuk a beutalót és ma reggel 6:30-kor már keltettem is, hogy menni kell. Nagy szerencse, hogy sikerült úgy "nevelni", hogy ébredés után még legalább egy órát játszik csendesen az ágyában és utána kezd el csak sikongatni, hogy mostmár nézzen felé valaki és talán enne is valamit. Ennek ma nagy hasznát vettük, mert éhgyomri vérvétel volt. Domi kapott pár korty vizet és már indultunk is. Szerencsére különösebben nem hatotta meg a dolog. Szerencsére a gyermekvérvételen nincsen méteres sor, így rögtön bekerültünk. Nővér néni - aki egyébként ritka kedves és gyerekbarát :) - tövig nyomta a tűt Domi karjában, aki csak ült az ölemben és nézett. Aztán mondta neki, hogy sírni kéne baba, mert így nem jön a vér. Na, erre el is sírta magát és szépen megindult a vér is. Gyorsan túl voltunk az egészen, kint megetettem és tartottam a kis pamacsot a kezén, mert a vér nem akart elállni. 15 perc után végre elindulhattunk haza. 

Itthon egész nap a körmöm rágtam - képletesen -, hogy ne legyen semmi baja, ne mutasson semmi rendellenességet a vérkép. Józsi ment a leletért délután, én már az ájulás szélén álltam.

Azt tudni kell, hogy május körül voltunk már vérvételen anaemia gyanú miatt, akkor a 9-es alsó határ vas helyett Dominak 3 körüli lett. A trombocytája - ami többek között a véralvadásban játszik szerepet - viszont az egekben volt. 500-ig normális, neki 700 körüli érték volt. Tehát azért volt mitől félnem, főleg, hogy a vérzése sem állt el könnyen.

Na Józsi megszerezte a papírt és az én anaemia gyanús gyermekemnek szinte túl sok a vasa és a vörösvérteste. Még határértéken belül persze, de már közelítve a felső értékhez. Hát ennyit arról, hogy vashiányos és vérszegény. Rögtön el is vitte Józsi a dokihoz, aki közölte, hogy ilyen szép vérképet már régen látott és még mindig nem érti, hogy Domi miért ilyen porcelánbaba. :) Nekem meg hatalmas kő gördült le a szívemről, hogy nincs semmi baja. :)

Tegnap meg is lett mérve, 9950g és 80 cm. 10 kiló volt pont, de mondtam, hogy tessék levonni a textil - és a sima pelenka súlyát! :D

Gyermeklogika

Leírom a szereplőket először is, biztos ami biztos. Anna-Peti-Gergő mesekönyv, Rien (Domi keresztanyja) és Anna aki Rien kislánya és egyidős Marcival.

Ma este Marci mesélt nekünk. Megkapta még Domi születése előtt az Anna-Peti sorozatnak azt a részét, aminek a címe Kistestvér érkezik. Már akkor is nagyon mozgatta a fantáziáját a dolog, de mára csúcspontjára jutott a történet:

Apa és akkor majd meséld el azt a részt, amiben az van, hogy Anna anyukája megette az Annát, de nem a Rieneset, hanem a sajátját és nagy lett a hasa, mint mikor anya megette Domit mielőtt született. És nagy volt a hasa, mert benne volt Domi és Anna anyukájának is nagy volt a hasa, aki nem a Rien. És apa, neked is nagy a hasad....

Na ezt rakjátok össze! :D A logikát értem, de lassan úgy látszik el kell beszélgetni ovis szinten erről a dologról. :)

Családi nap

Ez volt a program szombaton az oviban. Már legalább 2 hete tudtuk, hogy lesz. Ment is a szervezkedés. Arról szól ez a nap, hogy a szülők együtt bográcsoznak, ismerkednek egymással (kiscsoportban persze) és a gyerekeknek rengeteg programot szerveznek. A mi csoportunkban paprikás krumpli volt kiírva. Szépen el lett osztva, hogy ki mit vesz. Miénk volt a fűszer és az olaj. Itthon még sütöttem egy nagy csokis-meggyes kuglófot, mert meghazudtolnám magam, ha süti nélkül állítanék be egy ilyen eseményre. :)

Szerencsére az idő nagyon szép volt szombat reggel, csak Józsi volt lázas-taknyos, így megszületett a döntés, hogy számunkra ez nem családi nap lesz, hanem anya-Marci nap, mert ők itthon maradnak Domival. Nem is baj, Domi lehet nyűgös lenne ott egész nap, bár mindig ilyesmit feltételezek és mindig meglepődök rajta, hogy ő egyátalán nem ilyen és mennyire alkalmazkodó. :) 

Hát a szervezésen lesz mit javítani, de van még rá elég időnk. Ugyanis reggel mikor megérkeztünk akkor szintén jött egy anyuka és ott álltunk ketten a bográcsnál és mind a ketten a fűszereket és az olajat vittük. Mert ugye arról volt szó, hogy minden ki van osztva legalább két embernek, hogyha az egyik nem jön el, akkor se legyen hiány semmiből. Na ott álltunk és néztük egymást, merthogy főzni azt nem tudtunk elkezdeni. Marci eközben az udvaron található nagy játékbuszban volt, megjegyzem ő egész végig ott volt szinte, úgyhogy nem volt vele gond, el tudtam menni főzni. Akkor bizonyosodtam meg abban, hogy egyedül hagyhatom, mikor először jött oda a bográcshoz, hogy pisilnie kell. Tudta, hogy hol keressen, ha baj van, innentől kezdve engedtem had menjen arra amerre szeretne. 

A program nagyon jó volt, szerintem megérte az 1500.- -os belépőt.

Volt pónilovagoltatás, arcfestés, lufihajtogatás, állatbemutató, bábszínház, ugrálóvár, horgászat.... Én minden ki szerettem volna próbáltatni Marcival, de ő szinte csak buszozni szeretett volna. Azért elindultunk - lesz ami lesz alapon - és én lepődtem meg a legjobban, mikor pl. felült a pónira. Már több olyan rendezvényen voltunk, ahol volt ló vagy póni, de eddig egyszer, amikor Rienékkel volt a Nemzeti Vágtán akkor ott ült fel a lóra, de amint elindult a paci le kellett róla szedni. Itt most annyi kikötése volt, hogy csak a barna lóra ül fel. Szerencsére az előttünk ülő kisfiú meg a fehéret nézte ki magának, így "elboltoltuk" a lovakat. Marcit még csak fogni se kellett peckesen lovagolt. :) Aztán mentünk tovább. Az ugrálóvár nem érdekli, nem szereti. Nem értem miért, a bölcsiben is régen úgy kellett rávenni, hogy menjen be, most egyátalán nem akart. Utána következett a horgászat. 4 halacska kifogásáért járt egy ajándék. Ilyen mekis happy meal ajándékok voltak,  Marci nagyon-nagyon örült neki! Onnan visszamentünk a busz felé, ahol volt állatbemutató. Na az őt annyira nem érdekelte, engem annál inkább. :) Egy egérrel kezdődött, ez tényleg nem volt olyan érdekes, de aztán előkerült a nyest, a menyét, majd a róka és a borz, végül egy "cirkuszi mutatványos" kutya. Marci a buszból nézte, onnan nem mozdult el többet. :) Akkor végre megérkezett az összes hozzávaló a krumplihoz és elkezdtünk krumplit pucolni, vágni, főzni, igazi jó bográcshangulat lett. Közben megjöttek a bábszínházasok. Kimentem, hogy szóljak Marcinak, hogy kezdődik, de ő már Csabival és Bendegúzzal a 4. sorban ült és kacagott a mesén. Nagyon büszke voltam rá, fura érzés volt, hogy ő már ilyen nagy és önálló.

Hátravittük a csoporthoz a paprikás krumplit - kétfélét csináltunk, egy gyerekbarát és egy felnőttbarát (csípős) változatot - és vártuk a mese végét. Addig terítettünk. Aztán jöttek a gyerekek és megkezdődött a közös evészet. :) 

A szervezésen lesz mit javítani, mert se fakanalunk, se tányérunk, se kanalunk - és még sorolhatnám - nem volt, még szerencse, hogy legtöbben itt lakunk a környéken és a Tesco is csak 3 utcányira van. Az óvónők és mi is újak vagyunk még ebben a témában, úgyhogy majd a következő biztos jobban lesz szervezve a részünkről. 

Délután 3-ig tartott a buli, akkor be is borult, úgyhogy hazajöttünk. Marcinak is és nekem is nagy élmény volt a szombati nap, nem bántam meg, hogy elmentünk és alig várom a következő ilyen közös programot. Talán novemberben lesz, mikor karácsonyra készülünk közösen a gyerekekkel. :) 

Képek

Most láttam először ásítani :)

Remélem mindig így lesz :)

Anna nálunk aludt