Ez is eljött. Az én kicsi gyermekem óvodás lesz. Legalább is nagyon remélem. Hihetetlen, hogy lassan már azt mondhatom, hogy van egy óvodás fiam. A következő innen már az iskola. Te jó ég!
Ma nyílt nap volt, így hát elmentünk megnézni Marcival az ovit. Először nem akart bejönni, inkább mégsem lesz óvodás. :) Menjünk inkább haza. Nagyon egyszerű lett volna, mert pont 1 sarok. De mondtam neki, hogy legalább nézzük meg. Belement. Bent az óvodavezető-helyettes fogadott minket, nagyon kedves volt! Lehetett tőle kérdezni, elmondott mindent az óvodáról őszíntén aztán megmutatta a leendő csoportszobát. Bemutatta az óvónéniket és a dadust is. Bent a teremben legalább 25 nagycsoportos várta a kicsiket. Marci eléggé meg volt szeppenve, konkrétan el sem mozdult a lábam mellől az első 1 órában. Aztán kicsit oldódott és talált egy kormányt és egy pici motort. Ezekkel végre elkezdett játszani.
Marci visszahúzódó típus, nem szereti a hangos dolgokat, nem szereti az újdonságot és nem szereti a tömeget. Na ma pedig ezt mind megkapta. Ne csodálom, hogy kissé megijedt. Aztán kimentünk még egy kicsit beszélgetni, na ott már nagyon jó kedve volt. Meg a mosdó is tetszett neki és az öltöző is. Talán azért, mert ott nem volt tömeg és hangzavar. :) Mindent összegezve tetszett neki és azt mondta, hogy szeretne óvodás lenni.
Remélem ezek után be is jut, mert már nagyon beleélte magát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése