Elszánt vagyok

Rettenetesen elszánt! Domi születése után kevesebb volt a súlyom, mint terhesség előtt. Ezzel más több, mint elégedett lenne. Én is az voltam. Aztán jött az itthonlét, jó gyerek, unalom.... Mert Domira nem volt panasz, aludt és alszik szinte egész nap. Én meg unalmamban sütöttem, megettem és ez így ment minden nap. És itt a vége! Megálljt kellett parancsolni, mert a kilók csak kúsztak felfelé. Szinte egész nap a gép előtt ültem és ettem. +10 kiló lett az eredmény. Utálom, hogy semmi nem jön rám, hogy itt a jóidő én meg így nézek ki. Úgyhogy nagyon elszánt lettem tényleg! 

Április 26-án elkezdtem az én sajátos fogyókúrámat, ami egyátalán nem kivitelezhetetlen és nem megeröltető és még "aerobicedzőbarátnőm"-nek sem nagyon lehet ellene kifogása. :)

Semmi másból nem áll, csak annyi, hogy reggel megiszom a szokásos kakaómat, majd délelőtt a kávémat, mint máskor. Én sosem reggeliztem, arra képtelen vagyok. Aztán dél körül ebédelek, azt amit akarok. Ja és annyit, amennyi jólesik. De desszertet már nem eszem utána! Majd délután jön ég egy kávé - kvázi ez a desszert - és fél 6 körül vacsizom. Ennyi amit másképp csinálok, hogy nem este8-9-kor eszem Józsival. Tudom, hogy jobb lenne 5 kicsi étkezés, de én nem tudok 5x enni kicsit. :)

Itt a kerületi művelődési házban van step aerobic, tegnap oda is elmentem és ez már nálam nagyon nagy szó! Nem drága - ennél olcsóbban szerintem sehol sem lehet -, családias, és a lényeg, hogy este 7-8 között van, tehát oda is érek. Ez egyfajta kikapcsolódás is lehetne, de én ott még nem tartok, hogy ez engem kikapcsoljon. Momentán még a túlélésért küzdök, de lesz ez még jobb is.

Április 26-án kezdtem és 10 nap alatt meg is szabadultam 2 kilótól és derékban 2 centitől. Szerintem még a fogyás üteme is jó. :) Ugye F? :)