Állatkertben

Pénteken végre találkoztunk Katáékkal és hosszú egyeztetés után az Állatkertbe is eljutottunk.

Jól indult a dolog, mert egyedül vágtam neki az útnak két gyerekkel. Józsi megnézte a neten, hogy hogy jutunk el a legegyszerűbben Természetesen nem rá kellett volna hallgatnom, de már mindegy volt, mert eltévedtünk. Olyan nagyon nem, de az a troli ami elvileg az Állatkerthez megy az nem ment az Állatkerthez. Úgyhogy szegény Marcit már az elején meggyalogoltattam. 

SMS-ben vettünk jegyet, így nem kellett sorban állnunk sem, csak bemondani a kódot. Persze az új telefonom akkor akart cserben hagyni, de a végén "megkegyelmezett" és bejutottunk. 

Végre találkozhattunk Samuval is! Ez volt a nap fénypontja. Bocs Kata! :D Marci még mindig emlegeti Samut. Jó volt látni őt végre és nem csak a képeket nézegetni róla. :) Szerencsére az eső sem esett és egész jó időnk volt. Marci rettenetesen élvezte, ami nem mondható el Domiról. Ő vagy a kocsiban ült és nem vette észre az állatot - megjegyzem ez volt a jobbik eset, mert - vagy észrevette és sírva fakadt tőlük. A legnagyobb sokkot a zsiráfnál kapta. Annyira jó volt, mert nem volt tömeg, el lehetett engedni a gyerekeket, csak néha futottunk bele kósza csoportokba.

Katáék 1 körül elmentek, Samu is kidőlt a babakocsiban. Mi még maradtunk és újra végig mentünk az egész kerten. Csak az akváriumba nem mentünk be, mert ott nagyon előjött a klausztrofóbiám és szinte kimenekültem onnan. 

Marci nagyon bátran bement egyedül a kecskékhez, hogy megeteti őket, de a kecske ette őt, ezért a kerítésen keresztül kellett kimenekítenem. :D Szuper nap volt, 5-re értünk haza teljesen elfáradva. 

Képek:

Domi már az elején nagyon utálta. :D

 Medvelesen....

 A tigris-szelidítő :)

 Macskamedve?

 Bocs Kata, de szerintem tök jó lett! :)

 A fiúk nagyon bátrak voltak

 Elfáradt. :)

 A rémület