Pulmonológián

Ma Domival jártunk ott. Megint. Most a Heim Pálban voltunk egy nagyon aranyos doktornőnél. Reggel 9-re volt időpontunk, mi már 8 után ott voltunk. Mivel ma műtötték Zsombort ezért kicsit korábban mentünk, hátha láthatjuk még. "Csak" Manka tudott lejönni Nórával akit rögtön meg is dögönyözhettem. Hihetetlenül szép kislány és számomra milyen pici. :D Az én gyerekeim mindig is nagy lovak voltak, sosem voltak ilyen picibabák. :) Aztán fél 9 körül felmentünk a rendelőhöz, mikor a folyosóra értünk pont kijött az asszisztens, ránk nézett majd megkérdezte, hogy ő e a Domonkos, mert ha igen akkor a röntgenben már várják. Na itt én jól meg is lepődtem, erre nem számítottam, de jó, megyünk. Tetszik, hogy végre tényleg kivizsgálják a gyereket, aki szeptember óta kisebb megszakításokkal szinte folyamatosan köhög. Domi nagyon ügyesen viselte a röntgent, kaptunk mindketten kis köténykét - ő is minit, irtó édes volt - majd pár másodperc múlva már mehettünk is tovább. Visszamentünk az ambulanciára ahol szerencsére nem kellett sokat várni. A doktornő már a gépből kiolvasta a Heim Pálos előéletünket, látta, hogy mostanság mennyi időt eltöltöttünk ott, kérdezte hol tart a mozgásfejlődés és jár-e már tornára. Aztán meghallgatta, kérdezte, hogy még midig köhög-e. Természetesen köhög, bár a tüdőhangja megint szuper és szép tiszt, rtg-n eltérés nincs. Szerencsére. :) Doktornő szerint allergiás. Választhattam az allergiavizsgálatok közül. Vagy a karcolásos megoldást választom vagy a vérvételt. A karcolásos szerintem kivitelezhetetlen egy ekkora gyereknél, én 20 percig tuti nem tudom egyenesen tartani a kezét, ezért a vérvételt választottam. És csodák-csodájára már mehettünk is a belgyógyászati osztályra, hogy ott levegyék a vérét. Ez is hirtelen jött, erre se számítottam reggel. A vérvételen gyorsan túlestünk, kontroll 2 hónap múlva és kb. akkor lesz eredmény is. Ez volt a hátránya a vérvételnek.

Ezek után meglátogattuk Mankáékat a D épületben, Zsombort már műtötték. Megvártuk, míg kitolják, hát nem mondom, hogy izgalommentesen és keveset vártunk. Domi szerencsére szórakoztatta a népet. Ott neki már már jó kedve volt. Zsombort kitolták, mi meg elindultunk a Libribe. A Heim Pál előtt Domi elaludt, így én onnan elsétáltam az Astoriához. Nem mondom, hogy nem fáradtam el. :)

Hazafelé még beugrottam a háziorvosomhoz, hogy elintézzem az egészségügyi kiskönyvemet. A váróban ültem Domival, mikor ő addig hülyéskedett, míg be nem verte a fejét. Elkezdett ordítani, így be is hívtak minket. 

Onnan már csak Marciért mentünk, majd haza. Reggel 7-kor indultunk és 5 után értünk haza. Elfáradtam....