Túl egy nehéz héten

Ott hagytam abba 10 nappal ezelőtt, hogy Domi hányt. Jött anyós rá vigyázni, mert igen pocsékul volt szegény. Levittük az orvoshoz, aki azt mondta, hogy ha nem lesz jobban csütörtökre, akkor vigyük vissza. Nem lett jobban, csak hányt é ment a hasa, kb. óránként cserélték a pelust. Nem vittem vissza. Ha visszaviszem 100%, hogy a doki beutalja a László Kórházba, ott meg már jártunk Marcival, van tapasztalatom, így inkább próbáltam elkerülni. Mondtam Józsinak, hogy adjunk Dominak még egy napot, ha nem lesz jobban, akkor beviszem, de várjunk. Nekem lett igazam, a gyerek másnapra kicsit jobban lett, harmadnapra meg teljesen magára talált. :) Viszont nagyon bújós lett, csak velem volt hajlandó aludni, egész este a kezemben volt, ott is aludt el. Szombaton anyós hazament, Domit meg gyógyultnak nyilvánítottam. Erre éjszaka Marci hányta össze a szobát. Az ágyát, Domi ágyát, a szőnyeget, mindent egyszerre. Még jó, hogy másnap vasárnap volt, így megfigyelhettük. Nem volt baja, ezért ment hétfőn oviba. Azóta is jól van (kop-kop).

Én kedden üzemorvosnál voltam. Nagyon kedves fiatalember fogadott a Medicoverben. Felvette az anamnézist, majd látásvizsgálat következett. Kiderült, hogy a bal szememmel nem látok olyan jól, ezért kicsit csaltam, hogy el tudjam olvasni a táblát.

Aztán átmentem a doktornőhöz, aki alapjában véve nagyon kedves és szimpatikus volt, bár célozgatott rá, hogy tartós tejet már ne vegyek.

Megnézte a hátam, gerincferdülésem van (kinek nincs?), majd közölte, hogy el kell mennem reumatológiára. Aztán kaptam egy beutalót a szemészetre is. Megnézte a lábam, a visszereimről kérdezett, majd mondta, hogy a gerinctorna mellett értorna is javasolt. Aztán megmérte a vérnyomásom és a pulzusom. Az mindig kicsit magas, erre közölte velem, hogy ami túl van terhelve az el is romlik. Nem mondom, hogy boldogan jöttem el onnan. Még jó, hogy az alkalmas papírt kiadta.

Tegnap reggel elvittem Domit a bölcsibe, ahol közölték velem, hogy délután családi nap van (minden hónapban van) és fél 4-re menjen oda valaki. Mondtam nem tudunk oda menni, én 9-ig dolgozom, Józsi meg épp, hogy odaér fél 6-ra. Erre közölték, hogy ha nem tudunk ott lenni, akkor fél 4-kor el kell vinnünk. Mondtam, hogy ha nem tudunk részt venni rajta, mert dolgozunk, akkor elvinni sem tudjuk. Erre közölték, hogy akkor sírni fog, mondtam nem fog. Domi utálja az ilyen felhajtásokat, őt békén kell hagyni szerintem egy sarokban eljátszott volna egyedül, csak hagyják őt. Akkor mondták, hogy de hát ez havonta van. Mondtam, hogy nem érdekel, nem tudunk ezért havonta szabit kivenni. A múltkor Józsi elment egy ilyenre, Domi folyamatosan haza akart jönni, nem értette ezt az egészet. Ő még kicsi ehhez. Mondták, hogy pedig jó lenne, ha valaki részt venne rajta Domival, mire közöltem, hogy mi ketten vagyunk, nincs segítségünk, nincs senkink, így nem tud a gyerekhez jönni senki. Ha nem tűnt volna fel nekik nem a lábunkat lógatjuk itthon, hanem dolgozunk. A múlt héten el kellett volna hozni 11-ig, most menjünk oda játszani fél 4-re. Ja, tök jó, hogy vannak ezek a programok, de könyörgöm, ne kötelezzenek már rá. Egyszerűen nincs rá idő, hiába is keltik bennünk a lelkiismeret furdalást.....

Most pedig megyek tanulni, mert szerencsére decemberre betettek 11 vizsgát eddig. Még jó, hogy nem érek rá. Direkt kértük, hogy ha lehet adjanak januári időpontot is. Adtak, csak jelentkezni nem lehet rá. Így most fogom magam és nekiülök a tanulásnak, bár azt sem tudom hol kezdjem. Elkeserítő, remélem jövőre jobb lesz. :(