Napirend

Belerázódtunk a mindennapokba. Mintha Bibike mindig is itt lett volna velünk. :)
Szép lassan beáll valami napirend féle is, bár vele nem olyan egyszerű, mint anno a fiúkkal volt. Az is igaz, hogy a fiúk ilyenkor már javában kaptak tápszert is, sőt, az étkezésük felét az tette ki.
Most így néz ki kb. egy napunk:
Általában 7-8 között ébred, azonnal követelőzik és kaja kell neki de rögtön. Reggel lecsúszik 120 mili aztán megint elalszik fél 9-9 körül. És alszik jó sokáig. Általában 1-2 körül már hangoskodni szoktam - na nem mintha ez őt érdekelné - és lassan fel is ébresztem. Olyankor megint eszik 120 milit, majd visszaalszik egy kicsit. De tényleg csak egy kicsit. Max. egy órát, de azt sem az ágyában, hanem inkább itt kint a székében. Itt alszik a legjobban, valamelyik napot itt át is aludta. 
Délután már nem nagyon alszik, de ha sikerül is neki akkor sem túl mélyen. Olyankor nézelődik, szeret ölben lenni. Fél 5 körül megint eszik (attól függ, hogy mikor ebédelt, mert 3 óránál többet nem nagyon bír még ki). Aztán jönnek haza a fiúk, na Bibike olyankor beájul és a hangzavarban jót alszik itt kint. Minél hangosabbak a fiúk ő annál jobban alszik. Szerencsére.
7 körül jön egy kis nasi, ilyenkor nem is eszik, csak 80 milit. Aztán fiúk fél 8-kor fürdenek, majd mese nekik, addig Abigél rajtam szunyál, vagy nézelődik. Ő 9 körül megy fürdeni, majd fél 10-10 körül vacsizik. Itt néha kell tápszerrel pótolni, de nem túl sokkal. Viszont a következő ébredés már csak hajnali 4 körül van, ami nagyon baráti. 
Nem volt ez ilyen idilli pár napja, mikor is kitaláltuk ezt a rendszert. Előtte ő is a fiúkkal együtt fürdött - mármint egy időben - és 8-kor már ő is aludt. De rájöttünk, hogy ez így nem lesz jó, mert mi még így is éjszakai baglyok vagyunk, éjfél előtt sosem kerülünk ágyba, Abigél pedig ébredt fél 2 körül. Hiszen kialudta addigra magát. Alig lehetett visszaaltatni, volt hogy csak sírt, semmi sem volt jó. 
Mondjuk a visszaalvás most sem egyszerű, eszik negyed óra alatt és az altatás még 45 perc. Ha leteszem akkor elkezd nyafogni, egyre jobban hergeli magát, majd sírni kezd. Ezt nem szeretem megvárni, mert abból tuti nem lesz alvás, ezért inkább kézben elaltatom, és ha már jó mélyen alszik leteszem. Ez bevált, bár ehhez kell a 45 perc. 
Nagyon örülök, hogy Dominál vezettem 10 hónapos koráig a babafigyelőt és áldom az eszem a blogért, mert most nagyon nagy szolgálatot tesz, hogy vissza tudom olvasni, hogy mi volt anno. Arra emlékeztem, hogy Domi eszik-alszik gyerek volt, éjjel magától aludt és minden rózsaszín (kék) köd volt körülöttünk. Kiderült, hogy ez nagyon nem így volt. Szinte ugyanolyan volt és ugyanazokat csinálta - ráadásul pont ugyanabban az időpontban -, mint most Bibi. Ezt megnyugtató volt látni. Ugyanúgy nem akart egyedül elaludni, ugyanannyit volt ébren. Csak az étkezése volt más, ennyi idősen már az etetések felében tápszert kapott. Szerencsére Abigél még jól tud enni és egyelőre eleget, kivéve este ugye, de ott csak egy kis pótlást kap. Nem is nagyon szereti.

Így alszik jóllakottan. :)

 Domival

 Tesók

 Na igen, erről beszéltem. :)

 Ha elaludt akkor neki már minden mindegy. 

 Néha azért ébren is van, olyankor nagyon komolyan nézelődik és méri fel a terepet.