Dévényezünk megint

Tegnap voltunk Abigéllel a 2 hónapos oltáson. Gondoltam megemlítem az evés problémát, mert ezt így nem lehet folytatni, hátha van valamilyen ötletük. Nem vártam sokat okulva Domi esetéből, de azért egy próbát megért, csak szakemberek.
Felsoroltam a panaszokat:

• nehezen etethető, csak tép, cibál, rángat, de enni nem eszik
• 2-3 szívás után abba hagyja, sír, majd újra kezdi
• a cumisüvegből nem tud enni, jobbra-balra pakolja a szájában, rágja, de nem szívja meg
• ha mégis sikerülne akkor a száján oldalt kifolyik
• rettenetesen sokat bukik, néha nyálkásat, habosat
• mérhető mennyiség a bukása, volt, hogy 40 mili (sztem az már inkább hányás)
• csak hason alszik, ha háton rakjuk le félő, hogy megfullad a bukástól és nem is nagyon szeret

Hát elsőre így ennyi jutott eszembe. A doki nézegette, csipkedte, forgatta, majd megszületett a "diagnózis". Ez a gyerek is hypotón (hypotonia: az izomtónus gyenge, a koordináció és az egyensúlyérzék zavart, a mozgás a megszokottnál lassabb, az egyén fáradékony. wikip.)! 
Ha jobban belegondolok vannak még ennek jelei az etetésen kívül is. 

• nem tartja magát az ölemben, ugyanúgy nyeklik, mint Domi
• folyamatos korai, intenzív nyálzás, ami nem függ össze a fogakkal
• fej hátrafeszítése
• puha izomtapintat
• nem használja a lábait (pl. nem rugdosódik, a vízben nem pancsol vele)

Azt mondta a doki, hogy főleg a lábán érezni és a száján, ezért is vannak az etetési nehézségek. Az oldalt tejkifolyás is tipikus tünete a hypotóniának.
Gyanús volt már nekem is, gondoltam is, hogy elviszem nézzenek rá. A doki adott beutalót is, így mehetünk oda, ahova Domival is jártunk. Újra szükség van a Dévény-módszerre. Fel is hívtam őket, mondtam mi a probléma. Február 12-re kaptam időpontot. Kérdezték kihez jártam anno, emlékeztem a nevére, kértem ha lehet akkor megint hozzá járnánk majd. 
Ezt az időpontot is úgy sikerült megszerezni, hogy valaki lemondta, amúgy az első vizsgálatra márciusig kéne várnunk, ami egy evészavaros gyereknél beláthatatlanul hosszú idő. 

A másik probléma a bukás. Rengeteget bukik, nyálkásat, habosat, túrósat, egész nap jön vissza neki. Erre kaptunk reflux ellenes "tápszert", amit étkezés előtt kell vele megitatni, vagy kiskanállal valahogy a szájába juttatni. Olyan, mint a ragasztó és bevonatot képez a gyomrában, így nem jön vissza az étel. A vicc az egészben, hogy a gyerek hypotón, szopni sem tud rendesen, nyelni sem (a hypotónia a nyelőcsövére is kiterjedt), és akkor meg kéne innia ezt a ragasztót. Hahaha, ami folyik a szájába azzal is nehezen birkózik meg, nem hogy amiért még dolgoznia is kéne szegénykének. A másik szépsége, hogy mindenhol azt olvastam, hogy ettől kegyetlenül megfájdul a gyerekek hasa. Még nem mertem kipróbálni, kicsit még hangolódom rá. Bár ha a töltött káposztától nem volt baja, akkor talán ez sem árt meg neki, de most elég volt az oltás. Tegnap 12-kor kapta, azóta gyakorlatilag csak alszik. Este fél 10-kor elaludt, ma reggel fél 8-kor kelt enni - félálomban sikerül megetetni, olyankor lazább - és 8 óta megint alszik.
Lassan kelni kell, ma debütál az iskolában, jön velem vizsgázni. Hajrá nekünk! Főleg azért, mert ott is kénytelen leszek megetetni, a kivitelezést még nem tudom, hiszen egy etetés itthon általában 1-1,5 óra, ott erre nem lesz ennyi időnk. De majd a helyzet adja, valahogy úgyis megoldjuk, mint mindig. :)