2010. augusztus 21., szombat

A mi augusztus huszadikánk

Tegnap - Augusztus 20-án - elmentünk a Vida-dombra. Nagyon sok programot hirdettek, de mi csak estére mentünk ki. A délutáni alvás után elindultunk. Busszal tőlünk 10-15 perc. Gyönyörű hely, nagyon szép a táj. Próbáltam fényképezni, de sajnos nem nagyon sikerültek. 
Amikor odaértünk épp LGT emlékzenekar koncert volt. Marci a domb tetején táncolt. :D Aztán úgy döntöttünk sétálunk egy kicsit. Átmentünk a domb másik oldalára és ott szemünk elé tárult Ferihegy. Aki nem ismer annak elmondom, hogy fanatikus repülőgép őrült vagyok, imádom őket, szeretek mindent ami a repüléssel kapcsolatos, kivéve egy dolgot: REPÜLNI! Na azt nem. Klausztrofóbiám és tériszonyom van. Egyszer repültem nyugtatóval és hisztirohamokkal, annyi bőven elég is volt nekem. Ennek ellenére imádom nézni a gépeket és szeretek mindent ami repülőkkel kapcsolatos. Engem tehát ott elvarázsolt a látvány. No nem mintha az ablakunkból nem látnék leszálló és felszálló gépeket,de így más, hogy semmi akadály nincs a szemem előtt. :D

Leszálló gép az erkélyről fotózva


A jó az, hogy ilyen közel vannak, mégsem hallunk belőle semmit. Tegnap pedig ezeket a képeket csináltam:
Az ott a távolban Ferihegy


Marcival innen néztük a le - és felszálló gépeket. Marci feje pont takarja az épületet a piros háztető meg a kifutópályát. :) Amúgy el tudnám képzelni itt az életemet mondjuk abban az épülő házban. Kilátás a repülőtérre és a Merzse-mocsárra. Nagyon szép hely. A háttérben lévő kis város/falu már Ecser.


Viszont a Budapest táblán a ház már kívülre esik. :) Ez itt a város vége.


Kicsit ücsörögtünk, Marci piknikezett, mert vittünk rágcsálnivalót és inni is. Volt még egy pár koncert, Marcival lementünk a színpadhoz. Rettenetesen élvezte, főleg a fényeket. És természetesen Nagy Sándor musical előadására eltáncolta a Mickey-táncot. :D


Domi is elég jól bírta, vittünk neki vacsorát, mert úgy volt, hogy megvárjuk fél 10-kor a tűzijátékot. Viszont pelenkát azt nem vittünk.... Életében először úgy telepisilte a rajta lévőt, hogy cserélni kellett volna, mert már a nadrágja is pisis volt. Marci épp a játszótéren játszott, mikor mondtam Józsinak, hogy menni kéne haza, vagy ő maradjon itt Marcival. Végül Marci úgy döntött, hogy némi gumicukorvásárfia mellett hajlandó hazajönni. Tőlünk az ablakból látszódott régen a tűzijáték, amikor a Gellért-hegyről lőtték, de most nem voltam biztos benne, hogy az uszályokról lőtt is látszódik-e ezért csak annyit ígértem Marcinak, hogy a tv-ben megnézheti. 
Hatalmas mázlink volt, mert a busz csak 20 percenként járt és már azon is nagy tömeg volt, amivel mi jöttünk haza. El sem akarom képzelni, hogy tűzijáték után hogy jöttünk volna el onnan gyerekekkel, babakocsival.
Pont 9-re hazaértünk, Marcit leültettem a bárszékre, mert onnan a kintit is látta és a tv-t is. Merthogy látszódott kint is, igaz elég alacsonyan, de láttuk. Domi közben kapott még enni, majd tűzijáték után mind a két gyerek szinte azonnal elaludt. Este megbeszéltük Józsival, hogy milyen jó, hogy nem vittem plusz pelust és ruhát, mert akkor ottmaradtunk volna és ki tudja, hogy a végén hogy jutunk haza. Így pedig volt program, élmény és tűzijáték is. :)

2010. augusztus 16., hétfő

7 napos Balaton 3 napos lázzal

Meg volt az első két gyerekes nyaralásunk. Hosszú volt, jó és fárasztó. 
Vasárnap 4:45-kor keltünk, 5-kor ébresztettük a gyerekeket. Mintha mindig hajnalban kelnének kipattant a szemük és Domi evés után a szőnyegen játszott. 3/4 6-ra jött értünk Balázs kocsival, mert a csomagjaink meghaladták a kezeink számát. Volt egy nagy bőrönd amiben szinte semmi más nem volt, mint pelenka, úszópelenka és egyéb Domifelszerelés + felfújható úszóizé, volt egy utazóágyunk, egy utazótáskánk teli ruhákkal, egy pelenkázótáska, egy hűtőtáska,egy Marci motorral, egy Domi babkocsival és egy hátizsák amiben Dominan egy heti kaja volt pakolva. Még jó, hogy megvettem - nem akartam, mondván ott megvesszük -, mert akciósan jutottam hozzá és mert Balatonföldváron nem lehet bébiételt venni szinte sehol. Az egyik boltban 1db. étel árválkodott a polcon egy héten keresztül, a másikban 3. 
Fél 7-re kiértünk a pályaudvarra Marcival, mert Józsi Domival jött utánunk, ők már nem fértek a kocsiba. Anyuékkal egyszerre érkeztek, merthogy anyu is jött, a hugom Kata és a barátja Szilveszter is. Gyorsan felcuccoltunk a vonatra és irány a Balaton!


Tök jó, hogy már a vonatokon is van babakocsis hely. A fiúk élvezték az utat, állítom még Domi is jól szórakozott. Egy órát aludt is. Leszállás előtt még evett. Aztán 10-re már a háznál voltunk. Gyerekkoromban sokat nyaraltunk itt. Egy nagyobb telken egy ikerház, mögötte egy kisebb ikerház jellegű ház és mögötte mégegy. Mi a középsőben laktunk. Belépve egy nagyobb szoba volt kihúzható ágyakkal és onnan nyílt egy fürdő és egy konyha. Anyuéké ugyanez mellettünk. A teraszunk közös volt. Anyu rengeteg ételt hozott, így erre nem volt gondunk. Első nap délben már szép idő volt, ezért le is mentünk a partra. Marcit nem lehetett visszafogni, már első nap Balatonozott. :)


Másnap arra ébredtünk, hogy esik az eső. Reméltem, hogy nem lesz így végig, de azért megpróbáltuk kihozni abból a napból is a legjobbat. Anyu főzött egy jó kis paprikás csirkét, mi meg játszottunk a ház mögött. arcival csocsóztam, Katával pedig pingpongoztunk.


Délutánra egész szép idő lett, így elmentünk csavarogni. Megmutattuk Józsinak földvárt.

Marci kedvenc játéka Domi kedvenc játéka is lett. :)
Aztán elmentünk fagyizni.....

 
......és néztünk kacsákat, hattyúkat.

 
Másnap szerencsére csodálatos idő volt, így mehettünk strandolni. Ezt vártuk már nagyon mindannyian. Földváron három strand is van, a keleti, a nyugati és a kikötői. Marci szerint Blaha is, mert a keleti után az jön. :)
A nyugati strandra mentünk kedden, mert azt mondták, hogy lesz ott játszóház meg egy csomó játék a gyerekeknek. Hát ez kis túlzás volt, mindenesetre Marci nagyon jól érezte magát és Domi is "kipróbálta" a Balatont. 

Nagyon szép erdős út vezet a strandra.


Domi nyaral
 



 

A játékok nem nyerték el a tetszésünket, mert gyerekeknek volt hirdetve, mégis töübb mint a fele nem gyerekeknek való volt. Azért pár játékot talált magának.

 A nem túl csendes nézelődő
 

Szerda reggel elhatároztuk, hogy elmegyünk a keleti strandra. Szintén nagyon jó idő volt, de Marci nem akart a vízbe menni, azt mondta, hogy nagyon hideg és fázik benne. Pedig a víz egyre melegebb volt, de ezzel párhuzamosan Marci is. Délután megmértük a lázát, 39,7. Remek, a nyaralás közepén beteg lett. Mivel az orra sem folyt, nem köhögött és nem volt semmiféle tünete úgy döntöttem, hogy ez három napos láz lesz. Marci is nagyon jól érezte magát, nem zavarta a láz, csak a vízbe nem nagyon akart bemenni. Inkább a csónakba ült és úgy mentünk a vízbe. A csónakot meg anyu vette Dominak. Marci meg homokozót kapott, de 3 perc után szerencsére miden közös lett. :)


Hatalmas homokozó a parton. Igaz ez egy fizetős rész volt, egy szállodának a partján.
 
Domi Balatonon végre elkezdett enni. Ott nem volt gond az étkezésével, bár az tény, hogy mindenevő lett. Na jó, azért nem teljesen, de reggelire nem kellett a tápszer, de csúszott a túrós táska.

 

 

 
Büszke vagyok rá, mert nagyon alkalmazkodó volt. Egy szobában aludtunk, de ez nem zavarta este, az egész napirendje felborult, de ez sem zavarta. Este 9-kor aludt el és reggel 9-ig aludtunk mindannyian. Aztán reggeli majd pakolűás és irány a part. Szinte minden nap. Domi meg útközben a part felé aludt egy fél órát majd ebéd után pancsolt és utána szó nélkül elaludt a babakocsiban. És mikor hazajöttünk simán visszaállt a napirend. Úgy örülök, hogy ennyire alkalmazkodó. :)
Marcinak péntekig volt láza, aztán kijöttek a kiütések, úgyhogy akkor már biztos voltam abban, hog ez 3 napos láz volt. Szerencsére nem viselte meg, így önfeledten tudott ő is nyaralni. 
Az is nagyon jó volt, hogy anyuék segítettek és be tudtunk menni Marcival a vízbe játszani akkor is, ha Domi aludt, mert vigyáztak rá és fordítva is, mikor Marci nem akart pancsolni, de mi igen akkor is be tudtunk menni. Anyu többször főzött este vacsit, így erre se volt gondunk. :) Olyan volt, mintha nem is apartmanban, hanem szállodában laktunk volna. :) Hazaérve a partról várt ránk a finom vacsora. Reggelente meg elmentünk friss pékárúért a boltba. Nagyon jó hangulata volt az egésznek.
Marci is szedett fel szerintem egy pár dekát ami nála nagy szó. :) A betegsége ellenére azért evett.

Mindet azért nem ette meg. :)

 
Amit még soha sehol nem láttam: füstölt kolbásszal és sajttal töltött lángos. Nagyon durva kaja... :)

 
Mi Józsival minden nap lángosoztunk, mert nekem Balatonon lángost kell mindig ennem. Igaz, hogy itt 2 megállónyira a piacon is van, de az nem ugyanaz. :)

 
Marcival szombaton elmentünk kisvasútazni, mert már első nap kiszúrta magának, de a névnapjára tartogattam. Majdnem egy órát ment a vonat, végig Földváron és a másik irányba Szántódig a Rév-hez. Nagyon szép helyeken jártunk, Marci nagyon élvezte. Józsi nem jött velünk, de Domit vittük magunkkal.

 

 
Szombat estére Józsi lett lázas. Még ma is az volt, de szerencsére már nem magas. Vasárnap reggel 9-ig kellett elhagyni a lakást, 10:45-kor meg indult is haza a vonatunk pestre. Mikor hazaértem hatalmas megkönnyebbülé volt. Nem tudom miért. Végre az ágyamban alhattam, a saját kis kuckómban lehettem. Nekem pont elég volt ez az egy hét, Józsi maradt volna még és természetesen Marci is.
Én örültem tegnap este, hogy végre alhatok egy jót a kényelmes ágyamban, mert az ottani kihúzhatóson szinte nem is lehetett. ráadásul Marci igen virgonc volt éjszakánként, tetszett neki, hogy együtt alszunk, ezért egész éjjel szórakoztatott. Felébredt inni kettő körül és fél 5-kor még vigyorgott az arcomba. Úgyhogy én hullafáradtan jöttem haza.

Ma reggel a fogorvosnál kezdtem, holnap megint megyek. Csütörtökön remélhetőleg betömi végre, mert így nagyon rossz. 
Ma délután családlátogatáson volt nálunk a két óvónéni, nagyon szimpatikusak és fiatalok mind a ketten. Mondták, hogy mostantól bármikor lemehetünk szokni a környezetet. :) Lehet élünk majd a lehetőséggel, feltéve, ha Domi nem lesz beteg, mert ma már neki is volt láza 38,6 és kiütései is. Lehet, hogy már 2 napja lázas, csak nem vettem észre....?

További nyaralós képek ITT És ez is csak egy szolíd 100 képes verzió, mert összesen pontosan 400 képet sikerült készítenem. :)
Jó sokat írtam, pedig még szinte semmit sem meséltem. :)

2010. augusztus 6., péntek

A fogam már megint :(

Megjártam a fogorvost. Remek nyaralásom lesz. :( Gyökérkezelte - természetesen érzéstelenítő nélkül, mert azt ő nem ismeri -, majd közölte, hogy akkor hétfőn menjek. Hát ez vicces, mondtam, ugyanis vasárnap indulunk Balatonra. Esélyem sincs visszamenni. Azt mondta, hogy akkor amint visszajövök rögtön menjek. Oké, most itt vagyok egy "nyitott" foggal, mert betömni nem tudta, enni nem ehetek, csak ha "betömöm" magamnak vattával - persze előtte sterilezés, kézmosás, fertőtlenítés, kamillázás... - úgyhogy inkább nem eszem. :( Le kell mondanom a balatonparti hekkezésről, lángosozásról, romantikus vacsiról amiket már beterveztem. Nem tudok semmi olyat enni, amit harapni kell, nem ehetek morzsálódós dolgokat, rizst és aprómagvas gyümiket. Ha eszem akkor pedig az a procedúra előtte... És még fáj is. Ezek után még mindig fáj. Remélem holnap már jobb lesz. Egy biztos, a kicsit szűk fürdőrucim vasárnapra tuti jó lesz. A fogyókúrának vége, mert most teljes lesz a siker. Legalább ennyi....

2010. augusztus 4., szerda

Megérzés

Reggel éreztem én már, hogy hiába van még csak szerda, el kell kezdenem a csomagolást. Egy érzés kerített a hatalmába, hogy most vagy soha. Hát elkezdtem összeszedni a szokásos utazási listáról, hogy mik kellenek. A harmadik sortól persze olyanok szerepeltek, amiket még mosni kellett. Még jó, hogy van erre még idő. Sikerült bepakolnom egy bőröndöt és egy utazótáskát úgy, hogy Józsi cuccait és a pokrócokat még sehova se tettem. Tehát eddig van egy bőrönd, egy utazótáska, egy utazó ágy egy hűtőtáska, egy pelenkázótáska egy gyerek babakocsiban és egy motoron. Hogy hogy jutunk ki gyalog így a pályaudvarra ezt már többen is megkérdezték. Háááát nem tudom, az élet majd megoldja..... Na és a nagy pakolás közepedte egyszer csak azt éreztem, hogy a kezelt rossz fogam picit fáj, majd lüktet, majd nagyon fáj. Estére már a könnyem potyogott a fájdalomtól és eléggé agresszív is lettem. Nem tudom mit mondtam Józsinak a telefonban, csak annyi rémlik, hogy neki rövid életet ígértem, ha nem ér haza bizonyos határidőn belül a demalgonnal. És minimum azzal!!! Mikor máskor fájdulna meg az ember foga, mint nyaralás előtt pár nappal? Mondjuk még szerencsésnek is mondhatom magam, mert anyunak rendszerint Balatonon szokott megfájdulni a foga és a Siófoki ügyeleten már minden évben előre köszönnek nekünk. Úgy látszik, hogy átvettem a stafétabotot... Tehát szerencseként élem meg, hogy most fáj piszkosul és nem egy hét múlva. Holnap megyek a fogorvoshoz, valószínüleg - ill. biztosan - gyökérkezelni kell. :( Már most be vagyok sz..va, mert alapjáraton rettegek a fogorvostól, de ennél nagyobb fájdalmam talán nem lesz, sőtt, megkönnyebbülök majd. Remélem. Hogy milyen éjszakám lesz most abba bele sm szeretnék egyelőre gondolni.....

2010. augusztus 2., hétfő

Képek


Nagy az öröm :)
Alvás helyett....
Boldog névnapot Marci!
Anna is megkapta az ajándékát
Nagyon jó kedve van, ha körülette forog a világ :)
Domi keresztapával......
.....játszik? :)
Igen, és élvezi.
Elfáradtak.
Domi ajándéka(i)
Domi és Mira


"Ha már nem cumizol legalább ezt a dugót kapd be!" :)

Mindig egymás mellett játszanak :)

Mini névnapi buli

Megint elmúlt egy hét, én pedig megint lusta voltam írni.
Marci egész héten a mamáéknál nyaralt. Kicsit féltem tőle, hogy hogy viseli majd - és persze mi hogy viseljük majd -, de jól vizsgáztunk mindannyian. Mikor hazajött mondta, hogy ő megy vissza a mamáékkal nyaralni. :) Örülök, hogy ilyen jól érezte magát, mert még sosem volt távolt tőlünk 1 éjszakánál többet. Most meg 7 éjszakát töltött egy másik városban, új helyen és nagyon élvezte. Mondjuk papa és mama tett arról, hogy ne unatkozzon. :) Csak az idő lehetett volna kicsit jobb.
Szombaton jött haza, én sajnos akkor iskolában voltam. Józsi mondta, hogy nem volt kitörő lelkesedés mikor hazaért, mondjuk ő nem az a nagyon örömködős-bújós típus. Mondjuk jól esett volna, ha rohan elém és puszival vár, de ő nem az a fajta. De legalább most mesélt. Etetett csirkéket - desszertet is adott nekik, füvet és csigát :) - volt a szomszédban játszani, meglátogattak pár rokont és persze megmutogatta az ajándékokat amiket beszerzett. Szerencsére nem egy elveszett gyerek. :)
Mi ezalatt semmi olyat nem csináltunk, ami gyerek nélküli tevékenység lenne, pedig annyi tervünk volt erre az egy hétre. 
Viszont megérkeztek a rendelt ovis jeleim, már vártam őket. Mostmár készülhetünk az ovira. Tök jó kis csomagot rendeltem, nagyon profi pakkot kaptam. Már csak címkéznem és ragasztanom kell a méhecskéket és nem rajzolnom. Hát ez azért nagy előny. :)
Pénteken elmentem Domival a Mammutba a munkahelyemre megmutatni a kisembert és felvenni a focivébés nyereményemet. :) Második lettem, pedig elég rosszul indultam. Aztán Józsival és Domival nagyot sétáltunk, na ez volt az egyetlen olyan program, amit Marcival nem nagyon lehet.


Tegnap - vasárnap - közösen megtartottuk a gyerekek névnapját és Annáét is. Eljöttek Rienék - Domi keresztszülei - Szilvi - marci keresztanyja - és Pali, aki régi jó barátunk/kollégánk. Sütöttem pizzákat - mexikóit, bolognaisat és hawaii-t -, Rienék hoztak kukorica - és franciasalátát, reggel gyorsan csináltam virslis - és baconos hasét, Szilvi hozott brownie-t és lekváros golyót és én még összedobtam egy mandulás kókusz golyót. Jó volt ez a minibuli, a gyerekek is nagyon jól érezték magukat. Marci kapott egy verdás hátizsákot, infoszalagot, hogy el ne vesszen balatonon és egy olyan felfújható labdát aminek a közepébe vizet kell tenni és nem arra megy amerre dobjuk. Ez jó móka lesz majd. Kapott vizipisztolyt és rengeteg túró rudit és kinder tejszeletet. Kapott még könyvet Szilvitől és természetesen autót Palitól. :) Kapott egy nagy tűzoltóautót is. :) Pedig csak névnapja lesz. :D
Domi pedig kapott egy szuper meleg őszi/téli polárbéléses kapucnis kardigánt, ő is kapott infoszalagot, világítós labdát és rengeteg üveges desszertet.
Tőlünk Marci egy kis Mickey egér figurát kapott és Mickey egér DVD-t, mert imádja. Domi egy montessorit, egy játéktelefont és egy fa könyvet. Aztán cseréltek, Domi próbálta nézni a Mickey egeret, Marci meg telefonozott. :D
Képek is lesznek, amint áttöltöm őket. :)

Népszerű bejegyzések