Elegem van a betegségből. Mindig én tartom a frontot, de 3 hete tiszta taknyos vagyok. Már nehezen viselem, hogy egyátalán nem kapok levegőt, hogy nem segít semmilyen gyógyszer és 2 orrcsepp elhasználása után sincs javulás. UNOM MÁR NAGYON!!!!!
Domi is elkapta, nem csodálom, csak azt, hogy eddig nem kapta el.
Tegnap hajnali 4:50-kor felébredt és sírt. Fél 7-ig sírt, majd picit adtam neki enni, csak hogy megnyugodjon, de nem, nem az volt a baja. Kiszívtam az orrát, de sírt csak tovább. Fél 9-kor megpróbáltam megetetni, az esélytelenek nyugalmával fogtam hozzá, nekem volt igazam. 9-re besokalltam, elvittem a dokihoz. Letettem az asztalra, ránéztem az orvosra és közöltem vele, kész, feladom, ennyi volt. Nem eszik már szinte semmit. Viszont hízik, nem is értjük mitől. Mondjuk már olyan ütemben nem, de nekem már az csoda, hogy egyátalán hízik. Úgy látszik nálunk még a levegő is hízlal. Így viszont ha magamra nézek már mindent értek. :D
Megnézte a torkát, csodaszép, tehát nem fájhat neki, a füle is szép. Persze amíg ott voltunk picit felfüggesztette az ordítást, csak hogy ne nekem legyen igazam.
Kaptunk új tápszert, szám szerint a negyediket. A Mildibé HA-t utálta, az aptamil tejmenteset mégjobban, most a Mildibé simát se eszi, hát kaptunk Humana Baby-fitt antireflux gyógytápszert. Banános! A doki szerint finnyás csecsemőknek való. Hmmm. Nem is tudtam, hogy 1-es tápszerben van ízesített. Ha ezt előbb mondják..... Próbáltunk különböző tápszermintákat is, semmi sem kellett a gyereknek. Most végre van egy tápszer, amit megenne, de ez olyan sűrű, hogy semmilyen cumin nem folyik át, hiába bővítettem a lyukat rajta. Most azért eszünk egy órán keresztüól, mert szerencsétlen próbálja kiszívni, ami jó nagy meló még hústűvel lyukasztott cumin keresztül is. Meg persze ideges is, mert ha éppen nem tömíti el rost akkor a torkára folyik pillanatok alatt.
Doktornéni mondta, kezdjünk hozzátáplálni, mert ez a gyerek OLYAN! :) Rizspépet ár adtam neki, almát és társait még nem. Amíg megeszi ezt a tápszert nem is fogok, mert őt minden újdonság megzavarja és most örülök, hogy végre valamit eszik.
Tegnap délben belázasodott. Nem volt sok, csak már pont láznak hívják. Szerintem a kimerültségtől és az egész délelőttös ordítástól volt. Egy előnye van az ordító gyereknek, előre engedtek a postán.
Itthon kapott egy fél kúpot, délután kialudta magát, azóta szerencsére semmi baja (kop-kop), kivéve, hogy szuttyog és tele van az orra. Azt meg már kezdi szegény megszokni.
Marci pedig igen anyás volt tegnap és én úúúúgy örültem neki. Végre hozzám is bújt, nem csak az apjához. Már a lépcsőházban hallotam a hangját, kiabált, hogy ánnnyá, mert így hív, szerinte így viccesebb. Ja és ami a legfontosabb!!!! Ki akarok végre szabadulni egy kicsit, elmenni a gyerekkel csavarogni, de hol én vagyok beteg, hol ő, hol Marci, hol az idő pocsék. Végtelenül unom már az itthonlétet és az egyedüllétet. Azt hiszem a jövő héten nyakunkba vesszük a várost.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése