Nálunk (is) járt a Mikulás

Vasárnap reggelre érkezett. Az ablakban lévő csizmába csak virgács volt és egy pici autó meg egy csomag. 

Nálunk az egész család ide küldi a Mikuláscsomagot amit összeállítottak, ezért mi már nem is nagyon csinálunk, mert idén így is összegyűlt 23 csomag. Az összeset természetesen nem kapták meg, ezekből raktunk el párat, mert hozzánk is jönnek majd gyerekek, így nekik is jut majd.

Itt örülés van a kisautónak

 

 Csomagok felfedezése. Ezek el voltak rejtve párnák mögé, így először csak az ablakban lévőke látta, hatalma volt az öröm, mikor felfedtük ezt.

 Domi első igazi Mikulás-ünnepe :)

 A macinak örült a legjobban. :) Egyformát kaptak Domival.

 Domi papírostól megevett egy csokimikulást, mikor nem figyeltünk.

 A papírnak nyilván nem volt jó íze :D

 Egy Mickey egeres foglalkoztató könyv. A másik kedvenc!

 Domi inkább neki való csomagokat kapott. bébiétellel és bébidesszerttel kedveskedtek neki a "Mikulások"

 A virgács a legjobb buli. :)

A karácsonyfa

Tudtam, hogy ma hosszú és zsúfolt napom lesz, de hogy ennyire kifáradok már délre azt nem. A következő volt mára a terv:

• elmenni Marci ajándékáért
• elmenni kifizetni/lefoglalni a karácsonyfát
• befizetni a húgom megrendelt ajándékára a pénzt
• bankba menni 
• mozgásterapeutát felkeresni

Ez csak a délelőtti programom volt.  mozgásterapeuta a családsegítő központban dolgozik és meghívott minket mára Domival egy kis Mikulásünnepségre és amúgy is minden hétfőn inyenes játszóház van, menjünk el és akkor meg is ismerkedhetünk. Ez a program fél 11-kor kezdődött. Volna. Illetve el is kezdődött, csak mi nem értünk oda. 

Kezdem is az elején:

Ma 7-kor felébresztettem Domit, mert hát én kiszámoltam percre pontosan, hogy hogy is legyen a délelőtt. 8-kor elindulunk itthonról, 9-re a bosnyákra érünk, ott van mind a két bank, onnan fél 10-re a játékbolthoz érünk, majd 10-re a karácsonyfáshoz és onnan talán fél óra alatt vissza is érünk a Mikulásbulira. Meg ahogy azt anya elképzelte..... Majdnem sikerült kivitelezni, ugyanis 8-kor elindultunk, 9-re végeztünk mindkét bankban és elsétáltunk Domival Marci játékaiért. Ott nagyon kedvesek voltak, mert volt még fél óra nyitásig, de mivel látták, hogy kisgyerekkel vagyok, így is kiszolgáltak. Nagyon ritka az ilyen hely, nem véletlen, hogyha játékvásárlásról van szó szinte csak őket választom. Nagyker ár, jó minőség, van házhoz szállítás is, de nekünk nincs messze, ezért általában eljövünk érte. Itt is nagyon gyorsan végeztünk, innen siettünk - idő tartva eddig - a fát megvenni. Kedvenc svéd bútoráruházam hirdet egy olyan akciót, hogy karácsonyfa minden méretben 4990.- és ha karácsony után januárban visszaviszem akkor ebből 4000.- visszaadnak ajándékutalvány formájában? Kell ennél jobb? Egész szép normann fenyők. Pénteken megkérdeztem, hogy lehet-e úgy vásárolni, hogy én kifizetem, majd a férjem jön érte. Mondták persze, adnak egy sorszámot és azzal majd el lehet vinni. Na én kiválasztottam egy egész szép fát, dús, 170 körüli magas, elmentem, kifizettem, majd jött a hideg zuhany, szombat óta nem tesznek el fát, mert bonyodalom volt belőle. Na én akkor ott álltam Domival, babakocsival, ajándékokkal és egy közel 2 méteres fával. Jött a gondolkodás, hogy mi i legyen. Azt mondta a csaj, hogy szerinte délután jöjjünk vissza és most nem pecsételi le a blokkot, majd akkor és úgy vigyünk egy fát. De az én kinézett fámat nem teszik el. Akkor meg ki tudja, hogy lesz-e mégegy ilyen. a másik lehetőség, hogy visszaadják a pénzt. Álltam, tanakodtam, majd döntöttem: viszem a fát!!! Bementem és mondtam a srácnak, hogy elviszem. Nézett egy darabig, hogy most biztos viccelek, de mondtam neki ne hergeljen, már így is ideges vagyok, kérem a fámat. Odamentem a csajhoz egy pecsétért, kétszer is megkérdezte, hogy komolyan gondolom-e? Mondtam számomra ma nincs lehetetlen, én leszek a nap hőse. Akkor egy fickó kiszólt a sorból, hogy ő szívesen elviszi kocsival a fámat, majd mondtam neki, hogy kérdezze meg először, hogy hol lakom. :D Megkérdezte, megmondtam, így már nem volt olyan lelkes. :D Aztán törzsénél megragadtam a fát és elindultam kifelé. A csaj még utánam szólt, hogy de az ő lelkén fog száradni, ha bármi bajom lesz, mondtam biztos is, mert én abban a hiszemben jöttem fát venni, engem úgy tájékoztattak, hogy el lehet tetetni, úgyhogy az életem innentől az ő kezében van. Búcsúzásképpen még egy "balesetmentes közlekedés" kiáltással utamra engedtek. Sugárba be, lifttel fel az átjáróhoz, átjárón át, Árkádban földszintre lifttel le, majd ki az utcára, oldalra a buszmegállóhoz. Józsival közben telefonon tartottam a kapcsolatot és mondta, hogy 5 perc múlva pont jön is egy alacsony padlós busz. Fura, de tényleg az jött. A buszon mindenki egy emberként drukkolt nekem. Egy nő megkérdezte, hogy hol vettem, elmondtam neki, majd egy másik rákérdezett az akcióra, egy harmadik megkérdezte az árát, egy negyedik, hogy milyen messzire viszem, majd kettes és négyes elkezdtek beszélgetni, mikor egy fickó megkérdezte, hogy és a kisfiú mennyi idős, mondom egy éves, mikor egy ötödik nő, hogy az ő unokája is, fickóé is ennyi, úgyhogy a buszon a végén mindenki mindenkivel beszélgetett. Leszállni is segítettek, aztán onnan már nem volt messze. Itthon aztán fa és csomagok felvisz az elsőre, Domit babakocsival fel a másodikra, majd fáért és csomagokért vissza az elsőre, majd fel velük a harmadikra, vissza Domiért és vele is fel a harmadikra. Csomag ledob, fát az erkélyre, majd Domit kocsival együtt le a földszintre és indulás tovább. Az időből viszont kicsúsztunk, negyed 12-re értünk le a családsegítőbe, a Mikulás már elment, de a mozgásterapeutával legalább egy kicsit összeismerkedtünk és Domi játszóházazott.

Most viszont elkezdett iszonyatosan fájni a karom, azért csak volt súlya annak a fának. Gondolom holnapra még rosszabb lesz, de kit érdekel, mikor anya volt a nap hőse?! :)

Télapó

Marci rettenetesen lázban ég, folyton kérdezget, mesélni kell neki stb. Kissé bajban vagyok, mert mindenhol mást hall, oviban, itthon, barátaitól, mert ugye ahány ház annyi szokás. Így azt hiszem eljött az ideje, hogy mi is kialakítsunk állandó "szokásokat" nálunk. A boltok hetek óta tele vannak Mikulásfigurákkal, csokikkal, szaloncukorral és a gyerek nem hülye, látja, hogy ki-ki betesz egyet a kosarába és vásárolnak belőle. A múltkor hirtelen nekem szegezte a kérdést, hogy az emberek miért vásárolnak télapós csokit, hiszen azt a Télapó hozza. Jogos a kérdés. Aztán hirtelen azt feleltem neki, hogy a gyerekeket a Télapó ajándékozza meg, míg a felnőttek egymásnak kedveskednek ajándékkal. Ezt elfogadta és meg büszke voltam, hogy milyen jól kivágtam magam a helyzetből. Aztán rájöttem, hogy ennél jobbat nem is mondhattam volna, hiszen együtt vettük meg a csomagolópapírt és az ajándékok egy részét is. Választottunk neki is csomagolópapírt, amibe majd a Jézuska "csomagolja" az ajándékát. A karácsonyfát is mi vesszük, az Angyalkák feldíszítik és a Jézuska hozza az ajándékot. Ezt ő "találta" ki, és meghagytuk ebben a hitben. :) Karácsonykor is csak a gyerekeknek hoz a Jézuska ajándékot, a felnőttek egymást ajándékozzák. Kíváncsi vagyok meddig hisznek a Télapóban, Jézuskában, de én még mindig szeretek hinni benne és hiába vagyok felnőtt, ezeken az ünnepeken megint gyereknek érzem magam, mert olyan jó hinni!

Holnap sütünk sütit a Télapónak, mert a csizma mellé ki kell tenni az ablakba. Marci mondta, hogy jó, ő fog sütni, mert mégiscsak hozzá jön a Télapó és kiteszi az ablakba a sütit és a tejet is, de azért megkélrdezte, hogy ő is ihat-e majd tejet? :)

El/szólás...

Én: Marci kompóttal eszed a krumplipürét és a husit?
Marci: Nem, villával.

Neurológia, pulmonológia, gyógytorna.....

Domival tegnap voltunk az egyéves státuszvizsgálaton. Direkt hamarabb mentünk, mert Domi szokás szerint szuttyog és nem akartuk végigfertőzni az összes várakozó babát. Szerencsére 8-kor nekünk volt az első időpontunk, de fél 8-ra lementünk. A doki olyankor már mindig ott van. Megmérték (83 cm és elvileg 10350g, de ezzel tudnék vitatkozni, mert itthon meztelenre vetkőztetve este a digitális mérlegen kereken 10 kiló volt), majd jöttek a szokásos kérdések, hogy miket csinál már. Mondtam, hogy kicsit aggódom, mert még mindig nem áll fel és meg se próbálja. Ha lábra akarom állítani le se teszi, ha mégis összecsuklik. Támasztva se áll, sehogysem. Aztán a doki elkezdte vizsgálgatni, nézte a lábát, majd megszületett az elsődleges diagnózis: alsó végtagi izomhypotonia*. Kaptunk beutalót a neurológiára és javasolt a gyógytornász, pontosabban a Dévény-módszer. Rákérdeztem, 4-5ezer/45p és hetente legalább 1x, de mivel elmúlt egy éves ezért inkább 2x kéne. Hát itt kissé kikerekedett a szemem. Ő javasolta várjuk a neurológus diagnózisáig ezzel, én mondtam, hogy ezzel és ezzel az árral életem végéig is tudnék várni. :x Aztán jött a következő: meghallgatta, felírt neki spiropentet. mondtam, hogy nagyszerű, 3 hónap alatt 2,5 üveg spiropentet fogyasztot el szegény gyerek. Doki megint nézegette, hallgatta majd megszületett a kettes számú diagnózis: pulmonológia. Ezen már meg sem lepődtem. Domi tüdőhangja asztmatikus. mondjuk számítottam rá, de nem ilyen korán. monda a doki, hogy egy alomból valóak és hát ugye Marcinál azért derült ki csak 2 évesen, mert akkor kezdett közösségbe járni, de Dominak van egy óvodás testvére. 

Hazaérve elkezdtem telefonálgatni. Először is időpontot kértem a neurológiára. Szerencsénk volt, mert december 20-ára kaptunk is időpontot, de azt mondta a neurológus, hogy addig is vigyük el a Dévénybe megmutatni. Ezen kicsit kiakadtam, nem hiszem el, hogy csak ők léteznek és támogatott torna erre nincs! Egyszerűen nem hiszem el! Nincs havi 20-30ezer forintunk egy tornára, amit - én úgy gondolom - más is tud kezelni és nem csak a Dévény-módszer jó rá. A másik pedig - hogy ennek ellenére beszéltem velük - január előtt nincs is időpont, akkor is csak konzultáció, amikor is felkerülünk egy listára és majd valamikor sorra kerülünk. Ennyit a korai fejlesztés elkezdéséről. A kerületben is vannak ketten, de senki nem tud már új gyereket fogadni annyian vannak. Kör bezárult. Aztán felhívtam a korai fejlesztő központot, ott nagyon kedvesek voltak, de mivel a gyerek "csak2 mozgásában elmaradott és nincs egyéb fejlődésbeli rendellenessége nem foglalkoznak vele. mondjuk azt monda a nő, hogyha semmit nem tlálok akkor azért hívjam még őket, megpróbálnak segíteni. Tényleg nagyon kedvesek voltak. Aztán kaptam még tanácsokat a "csajoktól" - köszönöm nektek! - és felhívtam a családsegítőt, mert náluk is van mozgásterapeuta. Vele sikerült hétfőre időpontot egyeztetnem és ha mást nem is, hát megnézi a gyereket. Jelenleg ennek is nagyon örülünk! Marci óvónénijével is beszéltem, mert ő fejlesztőpedagógus és vannak összeköttetései, azt mondta Dominak: ne félj kisbaba, meggyógyítunk. :) Ő is beszél valakivel, úgyhogy több helyről kapom az infókat. 

Aztán felhívtam a pulmonológiát is, mert Marcinak január 7-ére vn időpontja, rákérdeztem, hogy mehetnék-e két gyerekkel, mert változott a helyzet, de jó fejek voltak, mondták nyugodtan és két időpontot kaptam aznapra egymás után. 

Itt tartunk most. Ha van valakinek ötlete vagy ismerőse, bármi, akkor ne fogja vissza magát, írjon nekem! :)


*hypotonia: az izomtónus gyenge, a koordináció és az egyensúlyérzék zavart, a mozgás a megszokottnál lassabb, az egyén fáradékony

Közhírré tétetik II.

Hogy 2010. november 25-én 14:00-kor 2980grammal és 53 centivel megszületett Nóra, Manka kislánya!

Sok boldogságot nektek a gyönyörű tündérhez!!!

Domi szülinapi ünnepsége

Na ez is meg volt. :) Az első szülinap. Péntekre esett és úgy vagyok vele, ha a többit nem is legalább az elsőt tartsuk meg azon a napon, amelyiken tényleg született. Így most ez péntekre esett. Marci pénteken nem is ment oviba - először is mert előjött az asztmája és napjában 3x ventolinoztunk - mert délután jött a mama és Zoli (aki a keresztapja és Józsi testvére). Megbeszéltük, hogy napközben készülődünk és nem kell megszakítani a napot oviba menéssel. Délelőtt még nem sok dolgunk volt, elpakolásztam, takarítottam. délután elkezdtem az ünnepi vacsit csinálni. Besameles csirke készült kukoricával és brokkolival, sajttal sütve - itt megjegyzem, hogy ez a receptem egy havi receptújságban is megjelent már, nagyon nagy sikert aratva! - köretként pedig rizs volt. elkészült a torta is, nálunk az egy évesek a szokásos citrusos túrótortát kapják. :) Mamáék kicist hamarabb érkeztek, mint gondoltuk, ezért kis elmaradásba kerültem, de este 7-re így is elkészültem és asztalhoz is ülhettünk. A tortát pontosan 19:00-kor tálaltam, percre pontosan mint ahogy Domi született. Nagyon szép kis este volt. Domit megajándékoztuk, kapott járássegítőt - még fel sem tud állni, de erre tuti szüksége van :D - megkapta a sütifaló bödönt és egy játéktelefont. Csúnya módon ezek Marci eltett régi játékai, dehát miért tettem el anno ezeket, ha nem azért, hogy Domi megkapja majd őket. Egész este játszottak Marcival, mert ő mindent megmutogatott neki. :) 

 

Szombaton ment el a mama és érkezett ugyanakkor Kata és anyu. Nekik sütöttem csokis kekszet és kétszínű kiflit. Na ünnepség nem volt, hoztak ajándékot Dominak és Marcinak aztán beszélgettünk. Egy nyugis délután volt. :)

 

Vasárnap lett volna a bulija a keresztszülőkkel és a barátokkal, de lebetegedett. :( Este elaludt 8-kor, de 9-kor felébredt és már nem is tudott visszaaludni. Tele volt az orra, hiába szívtuk csak szörcsögött. fél 11 és fél 12 között az ölemben bóbiskolt. Aztán átvittem a hálóba, ott azt hitte, hogy buli van és esze ágába nem volt aludni. :D Éjfél körül visszavittük az ágyába, de kettőig csak magyarázott. Akkor szerencsére elaludt. Tegnap reggel első dolgom volt lemondani a bulit, ill. áttettük egy másik napra. Nagyon fáradt volt mindenki, de nem is volt ez baj, legalább egész nap pihenhettünk. :) Domi mára szerencsére jobban van, az orra sincs már úgy tele. Lehet ő is egy kis szünetet akart..... :)

Ünnepi otthon

Henna a kedvedért feltöltöm Józsi egyik képét, még talán ez sikerült a legjobban. :)

 Hóesés

Hóesés megint

Advent

Az adventi időszak

Advent a karácsony december 25. előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.

Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja mindig november 27 és december 3 közé esik.

A december 25. előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja, az azt megelőző advent harmadik vasárnapja, és így tovább. 2006-ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-ére esett, a legkésőbbi időpontra, amely még karácsony előtt van, hiszen ez a nap karácsony előestéje, vagyis szenteste (ebből következik, hogy advent első vasárnapja nem lehet később, mint december 3.).

Az időszak neve 

Adventi naptár egy középület homlokzatán (Rathaus Hünfeld)

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

Advent tanítása 

Adventkor a keresztények nemcsak a Jézus születése előtti várakozásról emlékeznek meg, hanem további két jelentése is van az ünnepnek. Várják az Úr eljövetelét a saját életükben is: hogy keresztény életvitelükkel minél közelebb kerüljenek Istenhez, Jézus tanításához. Továbbá várják Jézus Krisztus második eljövetelét is, s igyekeznek felkészülni az utolsó ítéletre.

Egyházi szertartások és szokások 

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomioltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.

Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali (roráte) misét tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap a megváltó várása és Szűz Mária tisztelete.

Ugyancsak adventhez köthetők az ó-antifónáknak nevezett egyházi énekek. Nevük onnét ered, hogy az „Ó!” felkiáltással kezdődnek.

Adventi koszorú 

Így nézhetett ki Wichern evangélikus lelkész

adventi koszorúja: vasárnapokra fehér, hétköznapokra piros gyertyák jutottak

Adventkor a 19-20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichernnémet evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet 4 gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

• Ádám és Éva– mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
• Zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
• Keresztelő Szent János, aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
• Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).

Adventi naptár 

Modern adventi naptár

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.    

^{Forrás: wikipédia}

^{Mivel magamtól egyátalán nem vagyok ilyen okos. :D}

EGY ÉVES LETT!

Domi ma egy éves lett! Nagyon fura és egyben nagyon nosztalgikus ez a nap. Szinte óránként eszembe jut, hogy mi történt egy évvel ezelőtt ezen a napon. Marci ma itthon van, mert tegnap reggel nagyon köhögött, előjött az asztmája és ma úgysem ment volna a délutáni szülinapozás miatt. Egész nap Domival játszik, a szobájából kihordott mindent és megkérdezte, hogy ezzel-azzal játszhat-e Domi. Mikor valamire azt mondtam, hogy igen, akkor beszaladt a szobájába, "becsomagolta" és odaadta Dominak, hogy boldog szülinapot. Majdnem elsírtam magam. De ez még mindig nem volt olyan szívszorító, mint a tegnapi eset:

Marci és Domi a szőnyegen játszottak. Marci tényleg véletlenül ellökte Domit, akinek a feje nagyot koppant a padlón és elkezdett zokogni. Marcinak bekönnyesedett a szeme és ahogy emeltem fel Domit Marci remegve nyúlt Domi lába után és szinte ordítva és zokogva mondta, hogy bocsánat, ne haragudj rám, véletlen volt, bocsánat, bocsánat, bocsánat, de itt már a szavát sem lehetett érteni annyira zokogott. Komolyan mondom én is majdnem elsírtam magam ezen a reakción. Hogy Marci tudatában volt, hogy véletlenül ugyan, de fájdalmat okozott egy olyan valakinek, akit ő nagyon szeret és rettenetesen megijedt. Komolyan mondom, szívszorító volt.

Most készülődünk, mert este jönnek Eszti mamáék és Zoli, lesz torta meg minden ami egy egyévesnek kell. Később jövök majd a képekkel. :)

Szülői értekezlet

volt tegnap az oviban. A beszoktatás óta az első szülői. Én Domival mentem, mert Józsi minden nap túlórázik karácsonyig, úgyhogy 8 előtt haza sem ér. Így vinnem kellett kicsikét is. Marcit addig átvitték az ügyeleti csoportba. Le kellett ülni körbe a pici székekre, majd az óvónők közölték, hogy akkor játszani fogunk  rózsa-szegfű-ibolya játékot. Mondanom sem kell, mély döbbenet a szülők részéről. Aztán ment körbe D. néni és mindenkire osztott egy virág nevet. Mi Domival a szegfű voltunk. Amikor azt hallottuk, hogy szegfű akkor a szegfű(knek) fel kellett állni és helyet cserélni a másik szegfűvel. Mivel egyel kevesebb hely volt ezért akinek nem jutott az mondta a következő virágot. Domi kb. az 5. kör környékén sírta el magát, addig egész jól viselte. :D Aztán mikor vége lett leültünk. Azt kérdezte Zs. néni, hogy tudjuk-e, hogy ez a játék miért volt? Természetesen fogalmunk sem volt. Elmagyarázta, hogy milyen fontos a játék szerepe a gyerekek életében és nekünk felnőtteknek is az, csak kezdjük elfelejteni. Az elején döbbenten fogtuk fel, hogy játszani kell, nem ezért jöttünk, majd egy nagyon jó móka kerekedett ki belőle. (Megjegyzem volt ott nagymama is, aki lehet nem jön több szülőire :D ) Aztán beszéltünk a közös nevelésről, hogy nem az van, hogy van ovi ahol ezt vagy azt lehet és van az otthon, ahol szintén, hanem vannak bizonyos szabályok, amiket mindenhol egyformán kell betartani. Átvettük ezeket a szabályokat, mint pl. kézmosás, wc használat, étkezés, öltözés.... Szót ejtettünk a gyümölcsnapokról is. Minden nap más szülő viszi a gyümölcsöt. Mivel túl sok összegyűlt ezért kreatívkodtak az óvónők és a gyerekeknek gyümölcssalátát tálaltak, gyümölcsturmixot és gyümölcspürét csináltak. Arra kértek mindenkit, hogy vigyünk több zöldséget, krumplit, tököt, salátát, káposztát.... Mi eddig nem voltunk nagyon kreatívak, répát és almát vittünk, de most kicsit bővült a lehetőségek tárháza. :)

Aztán a karácsonyról beszéltünk, hogy milyen fa legyen, hogy zajlik az oviban az ünnepség.

Domi elfáradt addigra és Zs. néni javasolta tegyem le játszani a szőnyegre. Na ott egyből magára talált. Megállapítottuk, hogy már be is szokott. :D

Az advent úgy zajlik, hogy mi szülők nov. 24-én délután és dec. 1. délután összeülünk és ajándékokat készítünk a gyerekeknek, amit ők minden adventi hét péntekén megkapnak és hazahozhatnak. December 7-én jön a Mikulás és hoz nekik ajándékot és lesz bábszínház is. December 17-én pedig közös karácsonyozás lesz a gyerekekkel. Lehet bevinni sütiket, innivalót és együtt ünnepelünk.

Most készülődöm is lassan, mert indulunk Domival Marcinak adventi ajándékokat készíteni az oviba. Mivel Domi ma délután nem aludt ezért a dolog kétesélyes, majd meglátjuk mi lesz. Mindenképp beszámolok róla. Mindent összevetve az az érzésem, hogy egy nagyon jó ovit fogtunk ki, egy nagyon lelkes é fiatal csapatot akik tényleg foglalkoznak a gyerekekkel és tényleg szeretik őket!

Előkészületek

Mivel mint már írtam karácsonyi lázban égek, ezért el kellett kezdenem karácsonyi sütik kipróbálását. Idén saját kezűleg csinálom az ajándékot ugye, így nem árt előre lepróbálni, ne akkor érjen a meglepetés, mikor odaadom. Így megsütöttem először egy nagyon finom kókuszos kekszet. Mennyei lett, pirospont annak, aki kitalálta, megtartjuk. Aztán annyira fellelkesültem, hogy belefogtam egy trüffel gyártásba is. Na az kicsit visszavetett a jókedvemben, mert nem sikerült. A jó kis krémes állag helyett nekem egy folyós, szétesős, vajas masszám lett, amiből folyt ki a csokis vaj. Ízre nagyon finom, formázásból és látványból viszont megbukott. Nekünk itthon jó lesz, de ajándékba tuti nem csinálom ezt a fajtát. Aztán eljött a szombat amikor nekem mindig sütnöm KELL! Egy szimpatikus citromos kekszre esett a választás, az mennyeien sikerült! Kb. 85 figurát szaggattam ki tegnap délben és mostanra már csak pár darab van. Marci ötösével ette, sosem láttam ennyire lelkesedni édességért. Szintén megtartom, ez szuper ajándék lesz! A jövő héten szerintem belefogok a saját készítésű szaloncukor gyártásba is, mert abból is szeretnék ajándékozni és csak remélem, hogy nem járok úgy, mint a trüffellel. 

Tegnap feldíszítettük a lakást. Mivel szeretem, ha advent első vasárnapján már kész van ezért meg kellett csinálni, hiszen jövő héten nem érünk erre rá, mert 3 napos szülinapi buli veszi kezdetét pénteken. Délután amíg a gyerekek aludtak mi feltettük a pult fölé a girlandot az égősorral, az asztalra a szép terítőt asztalközéppel és adventi koszorúval, az ablakra sablonok segítségével fenyőfát és hóembert fújtunk hóspray-el, feltettük a világító Mikulást és fenyőfát az ablakra. A világító hálót is, amivel csak annyi volt a gond, hogy semmi fénye nem volt. Ezért visszavittem az üzletbe, hogy kicseréltessem máikra. Nagyon kedvesek voltak, kicserélték szó nélkül. Így vettem sima színes izzósort és körbe raktuk vele az ablakot. a pult két oldalára elhelyeztük a filccsizmákat és felállítottuk a forgó, emeletes piramisos Betlehem szerű valamit amit még én kaptam kb. 7 évesen. Csodásan néz ki minden, Marci tátott szájjal állt és nézte, majd fél óránként elmondta, hogy csodálatos a lakás. Mostmár ünnepi hangulatom van - még ha csak november vége felé közeledünk is (nem szeretem, ha csak 1 hétig tart a karácsony) - és ilyen konyhában, ilyen díszítés mellett igazán van kedvem sütni-főzni.

Mindemellett kijutott a rosszból is, mert Dominak ment a hasa majdnem egy héten keresztül. Volt olyan, hogy délután 5 és fél 8 között 8 pelenkát használtam el. Hipp ors-ből több üveg elfogyott, diétás étrend, homeopátia, miegymás és úgy néz ki mostanra talán sikerült megállítani a hasmenést. Kicsit fogyott is, nem csodálom. :( Jelenleg 83 cm és 10 kiló. Marci 1 évesen 80 centi volt és 10 kiló. Domi még nála is girnyóbb lesz? 

Kókuszos keksz

 Trüffel! Ronda de finom! :)

A fantasztikus citromos keksz

 

És a leendő 1 éves :)

Az elmúlt hét eseményei

Továbbra sem történik semmi. Illetve semmi olyan ami ihletet adna egy jó kis bejegyzéshez. Vagyunk, elvagyunk. Bár néhányan bolondnak néznek, de karácsonyi lázban égek nagyon! Nem tehetek róla a kedvenc ünnepem és nekem idő kell kitalálni, hogy olyan szép legyen minden évben, mint amilyen. És nagy újító is vagyok. Szeretem, ha nem csak 1 hónap szól a karácsonyról, hanem szépen rá lehet hangolódni. Ha jól belegondolok 4 hét múlva a Mikulás már el is ment. Ha így nézem sztem egyátalán nem korai gondolkozni. mert ha jól tudom két hét múlva vasárnap van advent első vasárnapja, bár ezen Verával meg Hennával minden évben vitázom egyet. :D Általában nem én nyerek ezt elárulom. :) Úgyhogy a családi pótlék megérkezése után az Ikea felé vettem az utam egy-két ajándékot beszerezni. Nem árulok el senkinek nagy titkot, ha elmondom, idén sk ajándékok lesznek és ehhez kerestem megfelelő üvegeket, edényeket. Likőröket és sütiket fogok ajándékba csinálni. Mivel próbalikőr is készül nagyon gyorsan neki kell látnom, mert 3 hét érlelési idő kell neki, úgyhogy már tegnap is késő lett volna kezdeni. Csináltattam naptárat a dm-ben akciósan az egyik mamának, holnap megyek átvenni. Szintén ott készültek el az idei üdvözlőlapok a gyerekek fotójával. Már nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lett. Ebből a fotóból készült az üdvözlőlap:

 

Többek közt ezek a képek kerültek a december hónaphoz a naptárba. :)

Csütörtökön Balázs elhozta nekünk a neten vásárolt trofast tárolót, így Dominak a szobájába is került egy játékosszekrény és szépen meg lett csinálva a szoba! Erre vártam már nagyon rég. sütöttem Balázsnak gyorsan egy túró tortát is, mert elhozta nekem. Megenni is lett volna ideje, mert a kocsi kulcsát bezárta a kocsiba, hívta a segítséget, addig "itt ragadt". :)

Aztán: szintén csütörtökön megyek az oviba Marciért, mikor is közlik velem, hogy "itt vannak a képek Anya, 2.800.-!" HÖ? Nem kértem én egy egész portfóliót! Nem kértem, de kaptam. Nem kérdezték meg, hogy hány képet kérek, kapásból 8-at kaptam, tetszik, nem tetszik ennyi van, tessék kifizetni. Tény, hogy lettek jó képek!

Na ezért fizettem annyit amennyit! Még mindig felháborít a dolog, ill. az ára meg az, hogy meg sem kérdezték, hogy kérem-e, mennyit kérek.....?

Aztán közölték, hogy jó lenne, ha nem mennem Marci pénteken, mert kevesen lesznek és ha meg tudom oldani akkor kérnék szépen. Ezzel kiegyeztem, értem én és úgy gondoltam, hogy jogos a kérés. Amit fiszont nem tartottam jogosnak, hogy miért nem reggel kértek erre, mikor le lehetett volna mondani a pénteki ebédet? Mindegy, így is jóvá iratom, de ezt már sztem reggel is tudták, hogy másnap kevesen lesznek. 

Marci szombatra elkezdett köhögni, én suliba mentem. A szombati ór nagyon lehúzott, a halálról beszéltünk igen sokat, a hospice intézményéről és a halál elfogadásáról, fázisairól. Amúgy pszichológia/lélektan óra volt, de ezzel jó sokat foglalkoztunk és nagyon rányomta a bélyegét a nap további részére.

Ma meg: ma volt az első "munkanapom". Na nem kell ezt szó szerint komolyan venni, mindössze arról van szó, hogy elvállaltam egy osztálytársam kisgyerekét mára mint "babysitter". Pontosabban ez volt a próbanap, hogy hogy bírjuk. Ő is meg én is. :D Ha kijövünk állandó leszek úgy, hogy ha neki dolga van hozzám fogja hozni a kislányát és meg ezért kapok "ezt-azt". Örülök, hogy ilyen bizalommal van felém. És neki is jó, mert én itthon vagyok, van itt más gyerek is és örül annak is, hogy csecsemő - és gyermekápoló suliba jártam, tehát rám meri bízni a gyereket. Ő jobban bízik bennem, mint én magamban, de ez majd még alakul. :)

Marci holnap még nem megy oviba, de szerdán már szerintem viszem. Szerdára még kiírattam az ebédet, de legalább letudom a múlt pénteket. :D

No, talán mégis történt valami, hogy ennyit írtam. :)

Na még néhány kép:

 Mint egy játékbaba :)

 Maffiózó vacsorázik