Beszokunk

Elkezdődött hétfőn Dominak is a bölcsi. Nagyon nem vártam ezt a napőot. Amennyire vártam Marcinál annyira nem vártam most. Domi sokkal kisebb és esetlenebb, mint Marci volt ennyi idősen annak idején. Mikor anno visszamentem dolgozni boldog voltam, nagyon vártam, hogy megint ne csak anya, hanem dolgozó nő is lehessek. Most nem várom, mert már megtapasztaltam, hogy mennyire is nehéz az. A gyereket alig látom, folyton rohanok... Nem szeretem, de muszáj és a muszáj nagy úr sajnos. Nincs mit tenni, kisebbikem is intézményesítve lett. 
Domi nagyon anyás. Nem csoda, rajtam kívül szinte senki mással nem volt még. Ezért is volt fájón fura az első nap, mikor faképnél hagyott. Na de nem kezden rögtön a közepén.
Marci már egy hete számolta, hogy hányat kell még aludni, hogy Domi bölcsis legyen. Természetesen ezt neki is minden nap többször elmondta. Hétfőn reggel együtt indultunk el itthonról csomagokkal felpakola. Pelenka, váltóruhák a szekrénybe, cipő, tisztasági csomag..... Bekísértük Marcit az oviba. Onnan már nagyon nehezen tudtunk eljönni, mert gyalog mentünk és ő úgy gondolta, hogy inkább maradna az oviban. 20 percig győzködtem, volt sírás, hiszti meg minden, de átjutottunk az ovi melletti bölcsibe. Bementünk, Domi rögtön hátra ment a teremhez és leült a kis padra. Szépen ülve várta, míg bepakolom a szekrényét és mindet elteszek a helyére. Aztán megérkezett Ildikó néni, hozzá tartozik Domi. Mindent elmondott, majd mondta, hogy menjünk ki az udvarra. Gyönyörű hatalmas és új udvar tele szuperebbnél szuperebb játékokkal. Domi rögtön elment homokozni és 30 percig rám se nézett. Mondták, hogy nugodtan menjek el befizetni az ebédet, mert olyan jól elvan. Észre sem vette, de nem is tartott 10 percnél tovább. Azán motorozott, csúszdázott. Marci meg az udvaron az oviból lesett minket. Összesen 1 órát voltunk, de az nagyon tetszett neki.


Ma reggel Józsi vitte oviba Marcit. Meg volt az első fociedzése. Kapott egy hatalmas mezt, ő volt a 14-es! A pirosak (tehát ő) voltak a sárgák ellen. A sárgák nyertek, de Marci kivágta magát, hogy ő elkésett és rugott gólt! Erről arra bírtam következtetni, hogy ő úgy gondolja, ha időben érkezik nyernek. :) Nem tudtuk, hogy ma van az első foci, ezért is késett. 
Mi Domial 9-re mentünk a bölcsibe. Fantasztikus éjszakánk volt, Domi hajnali 5-kor aludt el. Egész éjjel návogott, sírt, nem tudom mi baja lehetett. Átvittem a hálóba, 3 körül már bekapcsoltam neki a Bebe tv-t és úgy voltam vele, hogy már semmi nem érdekel, csak aludjon, vagy hagyjon békén végre. 5-kor elaludtunk, 7-kor keltünk. Ébredéskor még fitt volt, de ahogy telt a délelőtt úgy lett egyre nyűgösebb. Azért ahhoz képest egész jól bírta. Motorozott, homokozott, labdázott. 9-11-ig voltunk. Sajnos ma észre vette Marcit is, aki folyton szemmel tartott minket. Át akart hozzá menni, de nme lehetett. Emiatt volt egy kis sírás, meg többszöri szökési kísérlet, de azért hamar megértette, hogy neki oda nem szabad mennie.
Holnap már ott is fog ebédelni és én délelőtt már nem leszek vele bent/kint. Na akkor kiderül, hogy hogy haladunk a beszoktatással.


Ma felkerült az órarendem végre a suli hirdetőtáblájára! Erre várok már nagyon hosszú ideje! Elég lájtos órarend szerencsére, 2 hosszú napom van csak, a kedd meg a csütörtök. Viszont a kedd is olyan, hogy napközben 3 órám szabad. Hétfőn már délben végzek és még órám sem lesz. Meg lesz ennek a böjtje novemberben az biztos! :)